A 2002 decembere óta hatályos földtörvény rendelkezése szerint termőföldet Magyarországon legfeljebb 300 hektárig, illetve 6000 aranykorona értékig – az államot, az önkormányzatokat és néhány közcélú alapítványt kivéve – kizárólag belföldi természetes személyek vásárolhatnak. A magyar állampolgárság megszerzésének augusztustól hatályos könnyítésével a „belföldiség” korlátja viszonylag könnyen átléphetővé válik. Ennek elvi lehetőségét több szakjogász is megerősítette a Népszabadságnak.

Filipsz László, aMezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkára elmondta: ha valaki állampolgárságot szerez, azzal jelenleg megfelel a földtörvény lényegi kitételének (hiszen abban az életvitelszerű magyarországi tartózkodás nincs rögzítve), így különösebb akadálya elvileg nem nagyon lehet annak, hogy augusztus után újdonsült polgártársunk legálisan földet vásárolhasson Magyarországon. A kérdésről ugyanakkor minden megkérdezett – gyakorlati jogásztól akadémikusig – rendkívül óvatosan formál véleményt.

Egyikük felvetette például, hogy a szavazati joghoz és a szociális juttatások korlátozásához hasonlóan e területen is lehetne valamilyen jogi akadályt emelni a „nemkívánatos” földvásárlók hazai színre lépése elé. Ehhez persze elengedhetetlen lenne, hogy ilyen irányban is módosítsák a földtörvényt.

A jelenleg külföldinek számító, de elvileg könnyen magyar állampolgársághoz is jutó földügyi befektetők lehetséges köréből a zsebszerződések okán sokszor emlegetett burgenlandi gazdák biztosan kiesnek, mert Ausztria törvényei kizárják a kettős állampolgársági jogviszonyt.

Ha a helyzet fonákságát felvető jogászoknak igazuk van, akkor viszont nem lesz akadálya például a Németországból, Franciaországból, az Egyesült Államokból, Ausztráliából, illetve Izraelből „honosított” földügyi befektetők magyarországi térnyerésének. Mivel a magyar állampolgárság megszerzése rendkívül egyszerűvé válik augusztustól, egyáltalán nem zárható ki, hogy a sokat emlegetett spekulációs birtokszerző tőke ezen a kiskapun érkezik majd Magyarországra földet felvásárolni.

Ezt lényegében kizárólag a földtörvény célszerű módosításával, főként és elsősorban a meghatározott idejű – több évre szóló – igazolt folyamatos helyben lakás, de legalábbis Magyarországon tartózkodás előírásával lehetne hatásosan korlátozni, meggátolni.

Ezzel azonban más okból lehet gond. Amikor 2004 májusában Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, a közösség által adott engedmény a tőke szabad áramlásának korlátozása (vagyis a külföldiek termőföldszerzésére vonatkozó moratóriuma) kapcsán Magyarország lényegében azt vállalta, hogy a csatlakozás időpontjában érvényes birtokpolitikai jogi szabályozástól 2011. május elsejéig jelentősebb mértékben nem tér el.

A lapunk által megkérdezett szakértők közül többen úgy vélekedtek, hogy egy ilyen irányú szigorítás már kimerítheti a „jelentősebb mérték” jogi kategóriáját, azzal viszont lényegében a moratóriummal kapcsolatos megállapodásunk s a tett ígéret sérül – így azonban a még egy szűk évig érvényes korlátozások is érvényüket veszthetik.