Összesen 48 milliárd forinttal kevesebb értékű fejlesztés valósult meg 2010 első negyedévében, mint egy évvel korábban. Ez egyébként már a harmadik olyan negyedév volt, amelyben – éves alapon – csökkenő beruházói aktivitást mértek a Központi Statisztikai Hivatal szakemberei. Az egyes összetevőkön belül óriási eltérések mutatkoznak. A legtöbb területen még a fölös kapacitások leépítése folyik, új beruházások elindításához egyelőre nem kedvez a túlzottan gyenge hazai kereslet, igaz, az exportra termelő vállalkozásoknál már javult a helyzet. Az egymás ellen ható két tényező eredőjeként 16 százalékos éves visszaesést mértek az export húzóágazatának tekinthető feldolgozóiparban.

A hazai beruházások csaknem kétharmadát három szektor adja. A feldolgozóipar mellett az ingatlanügyletek, valamint a szállítás-raktározás tartoznak ide. Az ingatlanügyletekhez sorolt lakásépítés mélyrepülése miatt 19 százalékos éves visszaesést mutat ez a szektor, míg az export bővülésének és a vezetékes csőhálózati beruházásoknak köszönhetően a szállítás-raktározás 11,4 százalékkal tudta tompítani a másik két szektor teljesítményromlását.

Az nem is meglepetés, hogy a pangó építőiparban a beruházási kedv is alaposan lelohadt, számokban kifejezve 9,3 százalékkal. A gépipari beruházások sem jönnek futószalagon, ott 2 százalékos az elmaradás.

Takarékoskodik a pénzügyi és biztosítási szektor is: területükön 12,4 százalékos a mínusz, ettől egy százalékkal jobb a kereskedelemben és a gépjárműjavításban dolgozó vállalkozások beruházási hajlandósága. Deficit mutatkozik az egészségügyi és szociális ellátásban is (–11,9 százalék).

A válság, illetve a lassú kibontakozás idején az állam példát mutat a magánszektornak, igaz, ebben az uniós fejlesztési támogatások is a segítségére vannak. A kormányzati közreműködéssel megkezdett beruházások volumene 25,8 százalékos éves előrelépést takar, a legtöbb forrást a közigazgatás, a honvédelem, valamint a társadalombiztosítással összefüggő fejlesztésekre fordították. Az átlagnál sokkal jobb adat értékeléséhez hozzátartozik, hogy a 2009. első negyedéves viszonyítási alap nagyon alacsony volt. Jó hír, hogy az oktatásban tart a beruházási hullám, az iskolafelújítások, egyetemi fejlesztések volumene 26,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A „könnyűműfajban” is előrelépést mértek a statisztikusok: a szórakoztatás, a művészet és a szabadidős tevékenységeket összefogó szektor 19,2 százalékos pluszt mutatott fel, ebben elsősorban a gyógyvízre alapozó fürdőfejlesztések és élményparkok vitték a prímet. A rekordot ezúttal az energiaipar hozta: az erőműépítések 47,9 százalékkal lökték meg az ágazatban folyó beruházások volumenét.

Ha a fejlesztések nem is lódulnak meg látványosan, az alacsony tavalyi bázis miatt javulni fog a mutató a következő negyedévekben – állapítja meg az MKB Bank gyorselemzése. Szakértőik az első negyedévben 7 százalékos visszaesést vártak, a KSH ennél kedvezőbb adatot publikált. Az MKB-nál –számok említése nélkül – az éves összevetésben fokozatos mérséklődést várnak, míg negyedévről negyedévre haladva inkább stagnálásban, legfeljebb enyhe növekedésben bíznak. Mindezért a magánszektor passzivitását lehet okolni, amely most 6,7 százalékkal kevesebb beruházást eredményezett, mint egy évvel korábban.