Európában nincs egységes gyakorlat
Tilos a termőföld alhaszonbérbe adása. A földtulajdonos és -bérlő között esetlegesen felmerülő konfliktusokban erre szakosodott bíróságok döntenek. A földbérlet minimális időtartama általában kilenc év, de létezik olyan megoldás is, amely szerint a földet egyszer, nem megújíthatóan adja bérbe a tulajdonos huszonöt évre.
Németországban a bérelt területek aránya 60 százalék körül alakul, a szerződéseket általában hat-kilenc évre kötik. Az alhaszonbérletet bizonyos esetekben elfogadják. A német jog nagyon kevés megkötést alkalmaz a bérleti jogra, nagy szabadságot hagy a földtulajdonosoknak és a bérlőknek. Egy kitétel azonban van, hogy a megkötött szerződéseket haladéktalanul be kell jelenteni az illetékes hivatalnál. A szerződésnek tartalmaznia kell azt, hogy azt mekkora földterületre kötötték és milyen bérleti díjjal. A bérlet minimális/maximális időtartamáról a jogszabály nem rendelkezik, az teljes mértékben a szerződő felek megállapodásától függ.
Olaszországban jogszabályi keretek nem tesznek nagy különbséget a földtulajdonosok és földbérlők között. A földet használó lehet természetes vagy jogi személy. A minimális bérleti idő 15 év. A földbérleti díj mértékét a megyei szinten illetékes bizottságok határozzák meg.
Nagy-Britanniában a megkötött földbérleti szerződés két generáción keresztül maradhat érvényben, de a földtulajdonosok inkább a rövidebb időtartamra szóló szerződéseket részesítik előnyben. A földbérlet-időtartam díja szerződésenként változik, megkötés nincs. A földbérleti szerződést viszont nem a tulajdonos és a bérlő írja alá, hanem az őket képviselő ügyvédek, mivel Nagy-Britanniában a szerződés tartalma sokkal összetettebb, mint nálunk. Korábban az alhaszonbérlet tiltott volt, de napjainkban, amenynyiben arra a gazdaság fejlesztése céljából szükség van, úgy engedélyezhetik.