A Borsod megyei Komlóskán élő, hetvenkét éves Fekete Péterné faluszéli házát tíz nappal ezelőtt öntötte el a Tolcsvapatak. Az ablakokig állt bent a víz, a pincéből három napig kellett szivattyúzni a beömlött iszapos lét. A szobákban lepergett a festés, a vakolat, a parketta mindenütt felpúposodott. Az egész veteményeskert víz alá került, kidőlt a kertkapu, megroggyant a kerítés. Az asszony több mint tíz éve fizeti a lakásbiztosítást, negyedévente 5300 forintot. Most, hogy károsult lett, a vele szerződésben álló biztosítótól remélt segítséget, de csalódnia kellett. – A kárszakértő a parkettára rá se nézett, azt mondta, az nem tartozik bele a biztosításba, a kert se, és összesen harmincezer forintos kárt állapított meg – panaszkodott az idős asszony, aki az elmúlt egy évtizedben semmilyen kártérítést nem igényelt. Az alacsony kártérítési összeg miatt fellebbezett, s most a biztosító válaszára vár.

Nem járt jobban annak a sátoraljaújhelyi autójavító-műhelynek a tulajdonosa sem, amelyet május 16-án, vasárnap percek alatt öntött el a megáradt Ronyva-patak. A szerelőaknákon több autó is állt, köztük néhány szinte vadonatúj, amelyet csak átvizsgálásra hoztak be. A víz tönkretette a járművek teljes elektronikai rendszerét. A kárszakértő azonban csak harminc-ötven százalékos kártérítést ajánlott fel, a többit a tulajdonosnak kellene rendeznie a járművek gazdái felé, ami viszont azt jelenti, hogy veszélybe kerül a vállalkozó megélhetése.

Szamosvölgyi Péter, Sátoraljaújhely polgármestere elmondta: a legnagyobb biztosítók képviselői már az árvíz másnapján megjelentek a városban, hogy minél hamarabb elkezdjék a kárfelmérést, s az elöntött házak tulajdonosainak a helyszínen előleget fizettek. Ám akadt olyan kárszakértő is, aki egy elázott lakásban csak a fal víz alá került szintjéig számolta ki a festés költségeit, noha ilyenkor az egész szobát újra kell festeni. Sátoraljaújhelyen a biztosítottak negyedénél még semmilyen kárfelmérés nem történt, pedig az emberek szeretnének minél hamarabb nekilátni a lakásfelújításnak. Az önkormányzat megállapodott több környékbeli Tüzép-teleppel, hogy a polgármesteri hivatal igazolása alapján a rászorulók nagykereskedelmi áron juthatnak hozzá mészhez, cementhez, csempéhez. Ahhoz azonban, hogy elkezdjék a munkát, előbb fel kell mérni a károkat.

A sátoraljaújhelyiekkel beszélgetve megfogalmazódott: azért öntötte el a várost rövid idő alatt ilyen sebességgel a Ronyva-patak, mert csak az ipari parkot védik töltések. Vízügyi szakemberek elmondták: az a gát nem a Ronyva, hanem csak a Bodrog elöntésétől védi a város déli területeit. A Ronyva árhulláma a mostani hatalmas esőzések miatt az öt évvel ezelőtt mért, rekordot jelentő, 380 centiméteres vízállásnál hetvenöt centiméterrel magasabban tetőzött, s ekkora víztömeg lezúdulására nem lehetett felkészülni. Szamosvölgyi Péter szerint a védekezéshez fél nap alatt tizenkét kilométer hosszan kellett volna egy méter magasságig erősíteniük a partszélt, s erre esélyük sem volt. – Ha előre láttuk volna, mekkora a baj, talán értesíteni tudjuk a lakosságot, hogy mindenki helyezze az értékeit, háztartási gépeit biztonságba. Ha már megépült volna a mikóházi záportározó, amelynek tervei nyolc éve elkészültek, az felfogja a Ronyva-patakba érkező víz jó részét. A természetvédők azonban megakadályozták a beruházást, mert a kijelölt terület része a Natura 2000 programnak, s az itt fészkelő madarak jelentős része védett.

Félmillió felett elhúzódik az ügyintézés

Kisebb kár esetén, ha a tulajdonos is elfogadja a megállapított kártérítés mértékét, akár két-három napon belül átutalják a pénzt, ám ha a félmillió forintot meghaladja ez az összeg, akkor elhúzódó ügyintézésre s esetleg újabb szakértők kirendelésére lehet számítani – mondta el több, általunk megkérdezett biztosítási szakember. Az árvízi károsultak gyakran érzik úgy, hogy a szakértők alábecsülik a helyreállítás költségeit, miközben a biztosítók épp úgy gondolják: méltányosságból a megadhatónál valamivel magasabb összeget állapítottak meg. Az ellentmondás oka a kárbecslők szerint az, hogy a károsultak gyakran nem reálisan, piaci szempontok szerint, hanem érzelmi alapon ítélik meg házuk értékét. Ha a bajbajutottak nem fogadják el a biztosító által megállapított kártérítést, úgy polgári peres eljárásban kérhetik az általuk jogosnak tartott összeg megítélését.

Sok háznál még a károk felmérése sem indult el