Kontroll nélküli vagyongazdálkodásra készül az új kormány?
Furcsállják a vagyongazdálkodásban jártas szakemberek a leendő kormány terveit, miközben reális lépéseket is látnak benne. A parlamenti ellenőrzés hiányosságait korábban sérelmezték a fideszes képviselők – mutatnak rá a szakértők, azonban ők is hozzáteszik: a folyamatok központosítása, a döntések egy kézbe rendelése növelheti a vagyongazdálkodás hatékonyságát, tehát még nem érdemes pálcát törni a megújuló vagyontörvény felett.
Ami a demokratikus kontrollt illeti, tény, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ellenőrző bizottsága révén – melyben ma a pártok és a munkavállalók is képviseltették magukat, valamint annak elnökét az Állami Számvevőszék jelölhette – biztosított volt a politikai kontroll. Máskülönben Budai Gyula sem állhatott volna a nyilvánosság elé az agrárium zűrös ügyeivel. Más kérdés, hogy a politikai függetlenség nem valósult meg. Ezt figyelembe véve legalább „egyértelmű” helyzetet teremt, hogy a Fidesz szándékai szerint a szakminiszter dönt a vagyongazdálkodási kérdéseket illetően.
Az Állami Számvevőszék szerepének megszüntetése az ellenőrző testületben sem ördögtől való. – Ez soha nem tartozott az ÁSZ klasszikus profiljába. Amikor ezt feladatul kaptuk, akkor is megfogalmaztuk aggályainkat. A mostani változást tehát a számvevőszék szempontjából profiltisztításként is fel lehet fogni – mondta kérdésünkre Kovács Árpád, a számvevőszék nemrég leköszönt elnöke, aki hangsúlyozta: gazdasági szempontból a változásoknak igenis van logikája.
A lapunk által megkérdezett szakemberek kételyeket inkább a tekintetben fogalmaztak meg, hogy a Fellegi Tamás vezette Nemzeti Fejlesztési Minisztériummiként tud úrrá lenni a szabályozás következtében megnövekvő munkamennyiségen. Az operatív funkciókat megkapó MNV Zrt. és a minisztérium apparátusa párhuzamosan dolgozik majd ugyanazokon az ügyeken, ami óriási irattömeget eredményez – azaz lassítja a döntéshozatalt. Könnyen előfordulhat: az egymással ellenérdekelt apparátusok az egyes ügyekben egymásnak feszülnek majd.
A jelenlegi törvény vívmánya volt – mondják –, hogy az ingatlanok és az azokat kezelő cégek egy kézbe kerültek, ezt a mostanihoz hasonló erős politikai berendezkedés mellett lehetne kiaknázni. Ehhez képest visszalépés, hogy a cégportfólió egy része az MFB-hez kerül, s ennek kapcsán újfent előfordulhatnak az ügyeket lassító ellenérdekeltségek. Igaz, egy konzekvens és határozott irányítás esetén az egyes apparátusok munkája egymáshoz „csiszolható”.
Az új tervezet előnyeként jelölik meg a szakemberek, hogy megszűnik a ma általánosnak számító „minisztériumi vagyonkezelés” a legnagyobb infrastruktúrát jelentő cégek eseté ben is, így a rendszer átláthatóbb lesz.