A nagy hírű svájci üzleti iskola szerint régiónkban nálunk nagyobbat csak a válságot egyedüli európai országként növekedéssel „túlélő” Lengyelország lépett előre: ők a 44.-ről a 32. helyre kerültek. Csehország megtartotta a 26., Románia pedig az 54. helyezését, míg Szlovákia 16 pozíciót rontva teljesítményén a 49. helyre futott be. Az 52. Szlovénia pedig egy év alatt húsz hellyel csúszott vissza.

A vizsgálatról kiadott közlemény nem részletezi a helycserék okait. Az IMD-t megelőzően a Világgazdasági Fórum (GEF) is javított értékelésünkön: 2009–2010-es versenyképességi indexünk alapján a 62.-ről az 58. helyre sorolta előre Magyarországot.

Az IMD a világ 58 államából származó adatok alapján állította fel rangsorát, amelynek élén – hosszú évtizedek után –váltás történt: Szingapúr lett a legjobb, míg a „bérelt” első helyét elveszítő Egyesült Államokat Hongkong is megelőzte. Az IMD azonban megjegyzi: olyan parányi különbség van a dobogósok minősítése közt, hogy szerencsésebb top-trióról beszélni.

Általánosságban megfigyelhető, hogy a távol-keleti nagyhatalmak és az ázsiai kistigrisek javítottak legtöbbet versenyképességükön, köszönhetően annak, hogy jól tűrték a gazdasági válság negatív hatásait.

Sőt: Szingapúr és Hongkong a válság utáni időszak legdinamikusabban fejlődő gazdasága lett, előbbinél az első negyedévben például 13 százalékos GDP-növekedést mértek. Ausztrália (5.), Tajvan (8.) és Malajzia (10.) a kormányzati gazdaságpolitika hatékonysága révén javított helyezésén, míg Svájc az erős fundamentális alapok – minimális infláció, hiány, államadósság és munkanélküliség – mellett stabil külpiacainak köszönhetően betonozta be magát a negyedik helyen.

Kanada 7. helyét az IMD a kiválóan teljesítő bankszektorra és a bővülő nyersanyagtermelésre vezeti vissza. Az élmezőny skandináv szereplőit az északi gazdasági modell tartja jó kondícióban.

Európa legnagyobb gazdasága, a német a 16. helyen végzett, a britek a 22., a franciák a 24. helyre futottak be.

Adósságkalodába zárt japánok

Az IMD államadósságstressz-tesztet is végzett. Azt számolták ki, hogy az egyes országok normális adósságtörlesztés mellett mikorra érik el a kezelhető szintet, azaz az éves GDP 60 százalékát. (Ez az euróövezeti tagság egyik alapfeltétele.)

A feltételezett közös kiindulási alap 2015, ekkorra hozható mindenütt egyensúlyba a költségvetés be vételi és kiadási oldala. Ezután évente a GDP egy százalékát kell az országoknak adósságtörlesztésre fordítaniuk.

A GDP-bővülés mértékét pedig 2000–2009 átlagában határozták meg a kutatók. Ezen feltételek mellett Magyarország 2022-re érné el az ominózus 60 százalékot. A csúcstartó itt Japán, ott a jelen állást figyelembe véve 2084-ben bonthatnának pezsgőt.