– Jogszerűtlen volt a Malév viszontgaranciájának vállalása, ezért a szaktárca feljelentést tesz, amint a tárca belső vizsgálata véget ér – mondta lapunknak Oszkó Péter ügyvezető pénzügyminiszter azt követően, hogy az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottságának alakuló ülésén válaszolt a képviselők kérdéseire.

A tárcavezető hozzátette: saját vizsgálatuk eddig nem talált olyan dokumentumokat a minisztériumban, amelyek azt bizonyítanák, hogy a tárcánál bárki tudott volna erről a garanciavállalásról. A vagyonkezelő is hamarosan választ ad a tárcának, ezért forrásaink szerint várható, hogy a büntetőfeljelentést ismeretlen tettes ellen még ma benyújtják a nyomozó hatóságnak. Oszkó Péter elmondta: a Malév ügyében már több feljelentést is tettek a visszaállamosítást követően.

Emlékezetes: a viszontgarancia az AirBridge-nek a Vnyesekonombank (VEB) felé vállalt kötelezettségeire szólt. A Pénzügyminisztérium csak az idén február 10-én szerzett tudomást erről, miközben a Malév visszaállamosításáról tárgyaltak az orosz illetékesekkel. – „Megdöbbentünk”, amikor a Vnyesekonombank tárgyaló küldöttségének tagja,

Oszkó Péter a bizottság ülésén

Leonov Péter a viszontgaranciáról beszámolt – mondta az ülésen a tárcavezető, ám hangsúlyozta: az államra ez a garancia közvetlenül nem jelent terhet. – Az orosz bank a magyar jogszabályokba, a gazdasági társaságokról szóló törvénybe ütközően követelt meg viszontgaranciát a magyar légitársaságtól – magyarázta Oszkó Péter. Ezért, a törvény alapján, a viszontgarancia vállalása semmis. Utóbbi kijelentését több jogász forrásunk is vitatja, mondván, a garanciavállalás az egyértelmű, míg a bírósági megtámadás nem, tehát a VEB pozícióját biztosabbnak látják a tekintetben.

Oszkó Péter azonban pont fordítva gondolja: a Malév ebben az ügyben kedvezőbb helyzetben van, mert a garanciát a Vnyesekonombank akarja beváltani – mondta. (Amikor a magyar állam kívánta beváltani az oroszok garanciáját, az sokáig sikertelen volt.) A garanciavállalásnak a Malév könyveiben nem volt nyoma, ez a tény ad alapot a büntetőfeljelentésre.

Ezt Leonov Péter, az Air-Bridge vezetője és a Malév korábbi vezérigazgatója lapunknak valótlannak nevezte. – A garanciavállalást a Malév igazgatósága és felügyelőbizottsága megszavazta 2008 augusztusában, egy módosítást követően. Előbbiben az MNV, utóbbiban a munkavállalók képviselői is ott ültek, nehezen tudom elképzelni, hogy a pénzügyminiszter ne tudott volna erről – mondta Leonov. Álláspontja szerint a garancia miatt nem érte kár az államot.

Veres János akkori pénzügyminiszter viszont Leonov állítását cáfolja: ő idén tavasszal szerzett tudomást a kötelezettségvállalásról, azután, hogy a PM-ben ez kibukott, s nála is érdeklődtek a tárca munkatársai. – Nem kellett tudnom egy magáncég garanciavállalásáról – nyilatkozta Veres. Hogy végül is kár érte-e a magyar államot, az nem végleges, ettől függetlenül a garancia erkölcsi és üzleti szempontból is aggályos. Ahogy az is: a 2007 februárjában vállalt kötelezettséget miért másfél év után hagyta jóvá a légitársaság két vezető testülete?

Az ügyvezető pénzügyminiszter képviselői kérdésre elismerte, hogy sikertelen volt a Malév privatizációja, mert a befektető csődbe ment. Ugyanakkor leszögezte: a visszaállamosítás során nem a volt tulajdonos, az AirBridge Zrt. kapott pénzt, hanem tőkeemeléssel a magyar állam kiszorította őt a Malévból, ugyanakkor a légitársaság közterheinek megfizetésével az erre fordított pénz visszakerült a költségvetésbe.