Ez egyébként kényszerű vállalása is az országnak, a magas hiány miatt ellenünk folyó túlzottdeficit-eljárás részeként 2011-ben már nem haladhatja meg a három százalékot a mutató. Ezt az unió szigorúan fogja venni, s csak ráerősít az eltökéltségére, hogy szerte Európában költségvetési gondokkal küzdenek a tagállamok. – Mindössze három uniós országgal szemben nem indult ilyen eljárás – hívta fel a figyelmet az MNB elnöke, aki szerint nagyon komoly és nehéz tárgyalásokra kell felkészülnie az EU-val szemben az új kormánynak, ha változtatni kíván a hiánycélon, illetve annak lefutásán.

– Eltávolodtunk ellenben az euró bevezetésétől abban a tekintetben – folytatta Simor András –, hogy a gazdaság valóban euróérett állapotba kerüljön. – A jegybank által tegnap publikált konvergenciaelemzés is ezt sugallja: abban a korábbinál nagyobb hangsúlyt kaptak az euróbevezetés kockázatai, s immár nemcsak az oda vezető út nehézségeire hívja fel a figyelmet az MNB, hanem az eurótagsággal járó kihívásokra is. A gazdaság megihatja annak a levét, ha felkészületlenül lépünk be az euróövezetbe. Ennek idejét azonban nem kívánta megjelölni, mint mondta, az a kormány dolga.

Az MNB úgy látja, ideje fordulatot végrehajtani: szakítani kell a növekedést külső forrásokból, hitelekből tápláló gazdaságpolitikával, e helyett a belső forrásokra kell inkább támaszkodni. Ezt a tapasztalatot a korábbi válságok elemzéséből szűrték le, azt találták ugyanis, hogy a nagy külső adósságállománnyal rendelkező országokat jobban megviseli a krízis, és tovább is tart a kilábalásuk. Arról, hogy miként történhet meg az átállás, és a hazai pénzügyi közvetítői rendszer maradéktalanul el tudja-e látni a feladatot, hogy belülről lehessen finanszírozni a gazdaságot, Simor azt mondta, hogy a jegybank a maga dolgát elvégzi – a jelzáloglevél-piacon fejt ki aktívabb tevékenységet – de tanácsokat nem akarnak osztogatni. Annyi azért kiderült a lapunknak adott válaszából, hogy bár a magyar lakosság megtakarításai nem térnek el lényegesen az európai átlagtól, de az biztos, hogy a hoszszú távú megtakarítások súlyának emelkedni kell.

Mindenekfelett a fiskális politika tehet arról, hogy ez a fordulat bekövetkezhessen: ha elég feszes a gazdálkodás, akkor nem szív el a pénzpiacról forrásokat, azokat a gazdaságba lehet forgatni. Nem elég azonban keményen kordában tartani a hiányt, a költségvetés struktúráján is változtatni kell az MNB elemzése szerint. A régiós országokkal összevetve még mindig magas a szociális ellátásokra, az államigazgatás működésére fordított kiadások, miközben más területeken (példaként az egészségügyet említette) forráshiányt tapasztaltak.