Megroggyantak az európai piacok, miután a németek úgy döntöttek, betiltják a fedezetlen shortolási ügyleteket. A lépéssel eredetileg mérsékelni kívánták a piaci kilengéseket, ám ezzel ellentétes hatást értek el. Az európai vezető tőzsdék indexei két százalék körüli veszteséget mutattak. Az euró újabb mélypontjára esett, 1,22 dollárt sem ért, ahonnan csak azt követően kapaszkodott kissé, hogy elterjedt, az európai jegybank esetlegesen beavatkozhatott az árfolyam érdekében.

A német kancellár borúsnak festi le a jövőt

– Ez egy szerencsétlen döntés – nyilatkozta Simon Tilford, a londoni Európai Reform Központ vezető közgazdásza –, mert azt sugallja, hogy a németek még mindig nem értik: nem a piaccal van a baj. A piaci szereplők a szabályozást önmagában nem elleneznék, de a német intézkedést kijátszhatónak tartják, s úgy vélik, éppen a fi nanszírozási nehézségekkel küzdő dél-európai országok számára szűkül a likviditás.

Az EU központjában inkább a német bejelentés koordinálatlansága keltett meglepetést. A francia Michel Barnier belső piaci biztos nyilatkozatot adott ki, amelyben azt hangsúlyozta, hogy az együttes fellépés lehet csak hatékony. Emlékeztetett rá, hogy az év elején, amikor megalakult az új bizottság, már jelezte: megvizsgálja egyes spekulációs ügyletek szabályozásának a kérdését, s a munka néhány héten belül kész lesz. A csupasz shortolás, az államcsőd ellen biztosító csereügylet (CDS) is terítéken van, akárcsak a hitelminősítők.

Eközben vészjósló nyilatkozatot tett az euró jövőjéről Angela Merkel német kancellár, aki szigorú, a liszszaboni szerződés módosításával járó eljárásokat sürget a költségvetési szabályok betartására, a szabálysértők megbüntetésére – az uniós alapok megvonása és a szavazati jog felfüggesztése révén –, valamint a rendezett államcsődeljárások lefektetésére.

Berlin azt is javasolja, hogy a nemzeti költségvetéseket az Európai Központi Bank vagy független kutatóintézetek vizsgálják, ne a bizottság. Németország a saját példáján felbuzdulva ajánlja továbbá a tagországoknak, hogy iktassák törvénybe a kiegyensúlyozott költségvetés követelményét. Ám ennek is tovagyűrűző hatása lehet.

– A német törvény követőkre találhat, hiszen a tagországok finanszírozásának árát, a kötvényhozamot a viszonyítási pontnak számító Bund határozza meg. Ha ez a gyakorlat teret nyer, az viszont nyilvánvalóan decentralizálja a döntéshozatalt az EU-ban – mondta lapunknak adott interjújában Jean Pisani-Ferry, a brüsszeli Bruegel kutatóintézet igazgatója.

Shortolás: a brókercégtől kölcsönvett értékpapírt a befektető eladja abban a reményben, hogy annak csökken az árfolyama, s olcsóbban visszavásárolhatja. A fedezetlen változatban nincs kölcsönügylet.