A leendő kormány a legsürgősebb intézkedések között említi a közbiztonság és a gazdaság rendbe rakását. A közbiztonsággal összefüggésben már elkészültek törvénymódosító javaslatok, tegnap végre felkerült az első, gazdasági témájú előterjesztés is.

Ebben az állami vagyonpolitika újraértelmezésére tesz kísérletet a két benyújtó, Matolcsy György, aki a nemzetgazdasági tárcát kapja az új kormányban, valamint Fónagy János. Nincs ugyanakkor a benyújtók között Fellegi Tamás fejlesztési miniszter, akihez a vagyonpolitika tartozik majd. Ennek vélhetően az a magyarázata, hogy az új kormány még nem esküdött fel, de a parlament már megkezdte munkáját, márpedig Matolcsy a Fidesz színeiben bejutott a parlamentbe, míg Fellegi egyelőre külsős, hiszen nem képviselő, így ő jelenleg nem is terjeszthet be javaslatokat.

A törvénymódosító alapján intézmények szűnnek meg, más intézmények feladatát átszabják, megint más intézményeket pedig összevonnak. De haladjunk sorjában. Matolcsyék szerint a vagyongazdálkodás jelenlegi formájában nem áttekinthető, nem tisztázottak, nem egyértelműek a felelősségi viszonyok. Jelenleg a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács hozza meg a vagyonpolitikai döntéseket, a mellette működő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. dolga pedig az utasítások végrehajtása, illetve a vagyonportfólió menedzselése. Ez a felosztás változik a jövőben azáltal, hogy minden ilyen ügy a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz, illetve annak vezetőjéhez, Fellegi Tamáshoz kerül. Ezért a továbbiakban nincs szükség a vagyontanácsra, azt a törvénymódosító megszünteti. Az MNV szervezete megmarad, ezentúl a miniszteri utasításokat hajtják végre.

Hozzányúlnak a vagyongazdálkodás szabályozásához is. Így például a kormány a jövőben nyilvános határozatban dönthet az állami vagyon elidegenítésére vonatkozó versenyeztetési eljárás mellőzéséről, ha a társadalom-, fejlesztéspolitikai vagy egyéb szempontok szerinti közérdekű célok ezt megkívánják. Nem köti továbbá értékhatár a kormány azon döntéseinél, amikor az állami vagyon – törvény szerinti esetekben – ingyenesen történő átruházásáról határoznak.

Újraszabják a Magyar Fejlesztési Bank feladatait is, leginkább, mert a válságban nehéz forrást gyűjteni a pénzpiacokról. A módosítás nevesíti azokat a területeket – turisztika, agrárium, vidékfejlesztés –, ahol célzottan vesz részt a bank a fejlesztési hitel- és tőkefinanszírozásban. Az MFB az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorol az állami tulajdonú cégeknél, részben az MNV-től vesznek át társaságokat. Eddig is szerezhetett tulajdont az MFB, ám a jövőben e jogot nem általánosságban, hanem célhoz kötötten, a nemzetgazdasági szempontból jelentős gazdálkodó szervezetek fejlesztése, hatékonyságuk növelése érdekében gyakorolhatja. A bank jegyzett tőkéjének a törvényjavaslat elfogadása esetén legalább 100 milliárd forintnak kell lennie.

Ebben a javaslatban készítik elő a VPOP és az APEH összevonását is. Ennek első lépéseként a VPOP élére kormánybiztost neveznek ki, aki utasíthatja az országos parancsnokot. A kormánybiztos külön szervezeti egységet hozhat létre az APEH-hel való egységesítés előkészítése érdekében.

A törvényjavaslatban, annak végén, az átmeneti rendelkezések között szerepel egy bekezdés az állami cégeknél dolgozók béreinek megállapításáról. Az MFB-vel, illetve a törvényben meghatározott gazdasági társaságokkal (mint az erdőtársaságok, az infrastruktúra-működtetők, az állami hitelintézetek) munkaviszonyban állók havi személyi alapbérét a 2006. január 1-je és 2010. augusztus 31-e között kifizetésre került valamennyi bérköltség és személyi jellegű egyéb kifizetés együttes összegéből számított éves átlag alapulvételével, annak csökkentésével kell meghatározni. Ez vélhetően a legtöbb esetben bércsökkentést jelent majd. Ugyanez a rendelkezés vonatkozik egyébként a vezető tisztségviselőkre is.