Milliárdos viharkár a földeken
Az országban több mint 150 ezer hektárt borít belvíz, ennek fele szántó. A környékbeli folyók, csatornák telítettek, így szinte lehetetlen a földekről levezetni a fölösleget. Ahol nem áll víz a vetésen, a felázott talajra egyelőre ott is csak gyalog tudnak rámenni a gazdák, hogy felmérjék a kárt. A Magyar Agrárkamara gyors összegzése szerint az eddig felmért kár máris többmilliárdos nagyságrendű.
Különösen a kötöttebb talajokon okoz gondot, hogy a fiatal vetés az egy-két nap alatt lehullott másfél havi csapadék miatt vízben áll. Baranyában például a földek egyharmadát víz borította hétfőn délelőtt, de ez csak akkor okoz súlyosabb károkat, ha 3-4 nap alatt nem vonul el a belvíz. Csongrádban víz áll a táblák 20 százalékán, mert az amúgy is felázott talaj képtelen befogadni a hét végén lehullott 120 milliméternyi csapadékot.
Tóth István a Mezőgazdasági Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára lapunknak elmondta, hogy Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, Heves és Hajdú-Bihar megyében a mostani viharok előtt is gondot jelentett, hogy a magas talajvízszint miatt a gépek képtelenek voltak a süppedékes talajon dolgozni. A MOSZ becslése szerint mintegy százezer hektáron elmaradt a vetés. Csak a teljes száradás után lehetne újra a munkához kezdeni, de félő, késő lesz, mert a növények a vegetációs időben képtelenek lesznek teljes értékű termést hozni.
A gyümölcsösökben most kezdik a károk felmérését, de az biztos, hogy a gyümölcskezdemények 20 százaléka a földre hullott – tudtuk meg Szabó Józseftől, a FruitVebMagyar Zöldség, Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnökétől. Az azonban már bizonyosnak látszik, hogy a vihar a már nagyobbacska kajszi felét-harmadát, a többi gyümölcs 20 százalékát elpusztította. Az is vesztesség, hogy a vihar az apró gyümölcsöt a hajtásokhoz, ágakhoz verte és a sérült, horzsolt gyümölcsök már nem első osztályúak. A cseresznye is reped a bő csapadék hatására. Sok fát kiforgatott a szél, de ezek egy része visszaállítható a sorba. A legnagyobb kár a szamócatermelőket érte, hiszen a normális időben mostanában érő, érzékeny gyümölcs java tönkrement a lezúduló esőben.
A szőlőültetvényeket ért károk számbavételéhez még csak most kezdenek hozzá – mondta Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának munkatársa. A legtöbb pusztítást a szél azzal okozta, hogy letörte a fiatal hajtásokat, de ezt még kiheverheti a tőke, ha sikerül a sérülések miatt jobban terjedő gombákat megfékezni.
Méltányosan jár el a viharkárosultakkal szemben az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH). Tegnapi közleményük szerint ezek az adózók a május 20.-ai adóbevallási és befizetési határidő (azaz csütörtök) letelte után is eleget tehetnek kötelezettségüknek, ha ebben az időjárási viszonyok eddig megakadályozták őket. Ehhez egy igazolási kérelmet kell csatolniuk a bevalláshoz. Amennyiben az APEH elfogadja a kérelmet, eltekint a mulasztási bírság kiszabásától. Az adóhatóság külön rendelkezett a Borsod-Abaúj-Zemplén megyeiekről: az ott kihirdetett vészhelyzetre tekintettel tőlük nem vár el részletes indoklást, elég a vészhelyzetre hivatkozni.
A nemzeti kárenyhítési rendszer segíthet a gazdálkodóknak azokban a régiókban, ahol a vihar pusztított. Tóth István elmondta, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) munkatársai már a hét elején érdeklődtek a károkról. A tagságot alkotó üzemeknek és egyéni vállalkozóknak, valamint az önkéntesen csatlakozó őstermelőknek a károkozást tíz napon belül be kell jelenteni az MgSzH regionális kirendeltségénél.
Az idén 180 ezren, a tavalyinál 6 ezerrel kevesebben igényeltek területalapú támogatást az elmúlt évivel csaknem azonos nagyságú, 4,981 millió hektár területre, a május 17-i szankciómentes határidőig - közölte Soproni Horvát Lajos, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) sajtófőnöke szerdán. Hozzátette: a kérelmének elektronikus benyújtása most második alkalommal volt kötelező a gazdálkodók számára. Az elektronikus benyújtás határideje május 15. volt, ám mivel ez a nap szombatra esett, május 17-én még be lehetett adni a kérelmeket. Aki lekéste ezt a határidőt, annak már munkanaponként 1 százalékkal csökken a támogatása. Az időben benyújtott kérelmek módosítására szankció nélkül május 31-ig van lehetőség. A végső határidőig, azaz június 9-ig viszont már csak szintén szankcióval lehet beadni módosítást az MVH-nak. Az idén öt új jogcím szerepelt az egységes kérelemben: az agrár-erdészeti rendszerek támogatása, az erdő-környezetvédelmi intézkedések, az erdőszerkezet átalakítása, a nem-termelő mezőgazdasági beruházások és a nem termelő erdészeti beruházások támogatása, valamint az EMVA agrár-környezetgazdálkodási program.
