Péter a 26 éves, felszolgáló szerint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) bérekről szóló adatai korántsem a valóságot tükrözik. – Minimálbérrel vagyunk bejelentve, de a pénzt csak papíron kapjuk meg és soha nem jut el hozzánk. A tulajdonos abból fizeti ki a különböző járulékokat, mármint azokat, amelyeket normális esetben a munkaadót terhelik. A borravalóból élünk, meg abból, amit össze tudunk ügyeskedni. Csak nézek, amikor hallom, hogy ismét szárnyra kaptak a bérek – teszi hozzá. Arra a kérdésre, hogy akkor pontosan mennyi pénzt keres havonta, azt válaszolta, változó. A legutóbbi munkahelyén a nap során összejött borravalót be kellett adni a közösbe, amiből a megállapodás szerint 12 ezer forintot kapott minden felszolgáló. Ő átlagosan hetente négyszer volt szolgálatban, de nem napi nyolc, hanem 12–14 órákat dolgozott. Ha rosszabbul ment az üzlet – ami nem volt ritka –, akkor kevesebb jutott. Illetve időnként voltak zártkörű rendezvények, amelyek nemcsak az étteremnek, de a dolgozóknak is pluszt hoztak.

Ami az ügyeskedést illeti, nem akarta az összes trükköt elárulni, csupán annyit mondott, vannak vendégek, akik fogyasztását szépen elosztva másokhoz ütik be, a saját vendégüknek pedig csak bemondják a végösszeget, amit aztán teljes egészében elraknak. Ha valaki mégis látni akarja a blokkot, akkor kerül megfelelő kimutatás. Mindent összevetve havonta átlagosan 150 ezer forintot vitt haza, hol többet, hol kevesebbet. Most a főváros egyik legfelkapottabb terén dolgozik, ahol mindenki elteheti azt a borravalót, amit kap.

Nem ritka jelenség Magyarországon, hogy a statisztika és a valóság meg sem közelíti egymást. Erre célzott Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője is, amikor azt nyilatkozta az MTI-nek, hogy Magyarországon elterjedt a jövedelemeltitkolás gyakorlata a versenyszférában, ezért a tegnap közölt béradatokból nem lehet levonni messzemenő következtetést sem a fogyasztás, sem az életszínvonal alakulására vonatkozóan.

Ettől függetlenül ha a konkrét számok nem is, de a tendenciák sokat mondanak. A KSH tegnap nyilvánosságra hozott adatai szerint a legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél a bruttó átlagkeresetek 2010 első három hónapjában 5,7 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 11,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A reálkereset – az infl áció hatszázalékos növekedése mellett – 5,6 százalékkal emelkedett. A versenyszférában 4,2 százalékkal, a költségvetésiben 8,9 százalékkal nőtt a reálkereset. A szép adat a KSH szerint döntően a személyijövedelemadó-szabályok változásának, valamint a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2010. évi eseti keresetkiegészítésének köszönhető. Ahogyan azt már megírtuk, az összesen bruttó 98 ezer forintos keresetkiegészítés legfeljebb bruttó 340 ezer forintos havi illetményhatárig jár. A pénz második részletét a márciusi fizetésekkel bérszámfejtették, és április elején érkezett meg a számlákra a nettó 20-30 ezer forint plusz.

Az elemzők úgy vélik, az első negyedéves béradatok tükrében a vártnál nagyobb lehet a bérnövekedés az idén. Kondrát Zsolt, az MKB Bank Zrt. vezető elemzője az MTI-nek kiemelte: a magánszektorban a vártnál jobban nőttek a bérek, ezen belül pedig az iparban 8 százalékkal nőtt a havi bruttó átlagkereset. Előrejelzésük szerint a béremelkedés valószínűleg magasabb lesz idén, mint négy százalék, amivel eredetileg számoltak.