Forrásaink szerint leginkább arra kíváncsiak, hogy 2007-ben a pénzügyi tárca korábbi vezetői – például az emiatt korábban sokat támadott Veres János – mit tudtak az ügyletről. A Malév 2007-es magánosításakor a vevő AirBridge Zrt. 32 millió eurós bankgaranciát biztosított a Vnyesekonombank (VEB) segítségével, amelyet a magyar állam akkor hívhatott le, ha a vevő nem teljesíti a privatizációs szerződésben vállalt kötelezettségeit. Az AirBridge nem teljesített, ezért a vagyonkezelő 2009 tavaszán lehívta a garanciát, amit az időközben tulajdonossá előlépett VEB nem fizetett ki.

Az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottságának ülése. Napirend: a bizottság megalakulása, albizottságok létrehozása; Oszkó Péter ügyvezető pénzügyminiszter meghallgatása (Mikor és milyen körülmények között jutott a kormányzat tudomására a MALÉV Zrt. által az orosz Vnyesekonom Banknak nyújtott 32 millió eurós viszontgarancia?); a közúti járművezetői képzésben való részvétel alapfokú iskolai végzettséghez kötéséről; a közterületi parkolás jogi feltételeinek megteremtése érdekében a közúti közlekedésről szóló törvény, valamint a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény módosítása; a közterületi parkolás jogi feltételeinek megteremtése érdekében a helyi önkormányzatokról szóló törvény módosítása.

A tárgyalások finisében a pénzügyi tárca küldöttsége meglepetéssel tapasztalta, hogy létezik egy viszontgarancia is, ugyancsak 32 millió eurós összegben, csakhogy ennek kötelezettje a Malév, kedvezményezettje pedig a VEB volt. Ez 2007 májusában, a privatizációs szerződés aláírása után köttetett. Vagyis, az ügylet során a felek egymást garantálták, így „senki nem járhatott rosszul”. A tisztának korántsem nevezhető ügylet kockázatmentessége azonban csak az oroszok szempontjából volt igaz: mivel a Malév kötelezettségeiért a tulajdonosnak kell jótállnia, a magyar államot terheli ez a majd tízmilliárd forint.

– A megállapodás kulcskérdése volt februárban, hogy az állam e viszontgarancia jogosságát vitatja. Ezért addig nem állapodtunk meg az oroszokkal, míg be nem került a szerződésbe, hogy ezt mi nem ismerjük el magunkra nézve kötelezőnek, s fenntartjuk a jogot a bírósági megtámadására – mondta lapunknak Oszkó Péter pénzügyminiszter. A vagyonkezelőben dolgozó forrásainktól úgy tudjuk, hogy az MNV Zrt.-t utasították e per megindítására, ám érdemi lépés még nem történt az ügyben.

– Ha a Malévnak ki kell fizetnie a garanciát, a magyar államot még nagyobb kár éri a Malév privatizációja miatt. Ennek nyomán pedig nagyon fontos kérdés, hogy a privatizációs szerződést előkészítő Pénzügyminisztériumban ki tudott erről. Aki igen, az felelősséggel tartozik – mondta lapunknak Rogán Antal.

A Malév által a volt fő tulajdonosnak, az orosz érdekeltségű AirBridge-nek vállalt viszontgarancia vállalása jogszerűtlen volt, vizsgálják a felelősség kérdését - ezt már szerdán mondta Oszkó Péter ügyvezető pénzügyminiszter az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottságának alakuló ülésén. A Pénzügyminisztérium csak idén február 10-én szerzett tudomást a garanciavállásról, aminek a Malévnál a könyvviteli elszámolásban nem volt nyoma. Az államra közvetlenül nem jelent terhet a garancia.

Információink szerint a garancialevelen Borisz Abramovics aláírása szerepel, noha ő a Malév igazgatósági elnökeként egyedül nem írhatta volna alá. Erre hivatkozva támadható a garancia. Ám úgy tudjuk: a felügyelőbizottság és az igazgatóság is hozzájárult a kötelezettségvállaláshoz, márpedig mindkét testületben ott ültek az ÁPV Rt. képviselői, akkori Malév-vezetők és az AirBridge képviselői. Minderről közgyűlési határozat sem született. Végezetül kérdés az is: a Malév garanciavállalása valós szolgáltatás, például hitelezés fejében történt-e. Ha nem, akkor könynyen megállhat a hűtlen kezelés vádja.