A jegybank minapi közlése szerint az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett adóssága (vagyis amit az euró bevezetéséhez figyelembe vesznek az eurózónában) 2010 első negyedévének végén a bruttó hazai termék (GDP) 79,6 százaléka volt, elérve a 21 031 milliárd forintot. Ez első látásra ijesztőenmagasnak tűnik, ám tudni kell, hogy a nettó tartozás ennél alacsonyabb, nem éri el a 15 943 milliárd forintot, ami a GDP 60,3 százaléka volt az első negyedévben. Az euró bevezetéséhez a 60 százalékos küszöb alá kellene kerülni – korábban azzal is megelégedtek az euró bevezetését jóváhagyók, ha az államadósság csökkenő pályán mozgott, ám a devizaválság okán ma már nyilván a küszöbértéket tekintik elsődleges célnak. Több oka is van annak, hogy közel jár a 80 százalékhoz az államadósság mértéke. Oszkó Péter pénzügyminiszter szerint ebben az államháztartási hiány év közbeni lefutása is közrejátszik: az első három hónapban az éves terv 70 százaléka körül alakult a deficit, így a maradék kilenc hónap alatt a maradék 30 százaléknak kellene teljesülnie, változatlanul hagyott 3,8 százalékos hiánycél esetén. Az adósságnövekedés nagy része tehát március végére realizálódott – értékelte a számokat lapunknak a tegnapi Ecofin-ülés szünetében az ügyvezető pénzügyminiszter. Úgy vélte, ha maradna a deficitcél, akkor a várható gazdasági növekedés mellett a GDP-arányos adósság akár stagnálhatna is a továbbiakban. A növekedés beindulása a következő években pedig értelemszerűen csökkentené a GDP arányában kimutatott adósságállományt. Tavaly 6,3 százalékkal esett vissza a gazdaság, ez is hozzájárult ahhoz, hogy megugrott az adósságmutató. Érdemes tisztázni a 2008 őszén felvett 20 milliárd eurós hitelcsomag szerepét az adósság alakulásában. Egy része a meglévő adósság kiváltására szolgált, ilyen értelemben tehát nem növelte az állományt. Azzal viszont, hogy az elmúlt másfél évben a piacon elérhető kamatnál kisebb kamattal kaptuk meg, valamelyest mérsékelte az adósságot (legalábbis annak kamatrészét) ahhoz képest, ami a piaci finanszírozás mellett keletkezett volna. Továbbá a bruttó adósságba tartoznak azok a hitelrészek is, amelyeket ugyan lehívott Magyarország, de nem használt fel.