Maradhatnak az euróhitelek
A kockázatok mérséklése érdekében a devizahitelezésük lefojtására ösztökéli az ausztriai bankokat az ottani pénzügyi felügyelet. Kurt Bayer, az EBRD magas rangú képviselője szerint az FMA felhívása nem kötelező, de a bankok jelezték, hogy tartják magukat ahhoz. A lap érdeklődésére az információt megerősítette Klaus Grubelnik, az FMA szóvivője is, aki elmondta, hogy az osztrák lakossági hitelezésre bevezetett feltételek földrajzi kiterjesztéséről van szó.
– A hitelezést azonban csak annyira szabad viszszafogni, hogy az érintett országokban még ne veszélyeztesse a gazdasági növekedés beindulását – tette hozzá. Ausztriában március óta az előírások szigorításával igyekeznek korlátozni a nem euróalapú (döntő részben svájci frank, kisebb mértékben japán jen) hitelezést.
Az (ön)korlátozás alapvető hatással lenne két nagy magyarországi bank, az Erste és a Raiffeisen működésére, és piaci részesedésük miatt a teljes hazai hitelezésre is: a két bank együtt a magyarországi lakossági hitelek többmint ötödétmondhatja magáénak. Csakhogy a beszámoló nem volt pontos.
Az Erste bécsi központjából azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a felügyeleti szervek kérése a helyi devizán és az eurón kívüli egyéb devizákra vonatkozott, így például a svájci frankra – tehát az európai közös pénzben történő hitelezéssel nincs gondja az FMA-nak. Ez egyébként érthető is, hiszen az anyabankok odahaza euróban gyűjtenek forrást, vagyis ennek nincsenek híján.
Az EBRD zágrábi ülésén részt vett Andreas Treichl, az osztrák Erste Bank vezérigazgatója, és elmondása szerint Kurt Bayer előadásán, beszámolóján is ez hangzott el, vagyis hogy az osztrák bankok leányai a régióban lehetőség szerint az adott ország devizájában hitelezzenek, de elfogadhatóak az euróalapú kölcsönök is.
Ezeknek az elvárásoknak pedig az Erste és a Raiffeisen már jó ideje eleget tesz. A válság elmélyülése után, 2008 őszén mindkét pénzintézet felhagyott a svájcifrankalapú hitelezéssel, és azóta csak forint-, illetve euróalapú kölcsönöket nyújtanak. Részben a márciusban bevezetett korlátozásoknak (ezek a forinthitelezést segítik), illetve a jegybanki alapkamat gyors csökkenésének köszönhetően ráadásul most már a forintalapú termékek dominálnak. Az Ersténél arról tájékoztatták lapunkat, hogy az utóbbi két hónapban kihelyezett új lakossági hitelek 60 százaléka már a magyar fizetőeszközben jegyzett kölcsön volt.
Valószínűleg hasonló a helyzet a Raiffeisennél is (a banktól lapzártánkig nem kaptunk választ kérdéseinkre), hiszen a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint márciusban a forintalapú hitelek részaránya az újonnan folyósított lakossági kölcsönökön belül 56 százalék volt – tehát az Ersténél tapasztaltak általánosságban is igazak a piacra. Az említett hónapban egyébként a lakáshiteleknél 35, a szabad felhasználású kölcsönöknél 61, míg a személyi hitelek esetében 96 százalék volt a forintalapú termékek részesedése az új kihelyezéseken belül.
