Akiknek nyereséget hozott a válság
Aligha meglepő, hogy a gazdasági válság következtében növekedett a hazai zálogházak forgalma. Arról a szakmában nem szívesen beszélnek, hogy pontosan mennyivel: Bolláné Sándor Zsuzsa, a Magyar Zálogházak és Záloghitelezők Országos Szövetségének (Mazosz) titkára annyit azért elmondott, hogy a szövetséghez tartozó vállalkozások egyértelműen a kereslet élénkülését tapasztalják.
Van egy másik, érdekes tapasztalata is a gazdasági krízisnek. Egyre kevesebb nemesfém kerül be a zálogházakba, pedig ez az egyik leggyakrabban „zaciba vágott” értéktárgy. Főleg a kevésbé jómódú ügyfelek nem adnak már be nemesfémet. Ők vagy már korábban beadták aranytárgyaikat a zálogházakba (és a válság miatt nem tudták azokat kiváltani), vagy más helyeken értékesítették.
– A tehetősebbek viszont fellendítik a forgalmat, akadnak például vállalkozók, akik pillanatnyi likviditási hiányukat orvosolják az elzálogosított vagyonukkal, hiszen ez gyorsabb megoldást jelent számukra, mint egy banki hitel – mondta a titkár.
A kézizáloghitelek (amikor is egy kölcsön ellenében a zálogtárgyat letétbe kell helyezni) esetében egyébként szinte kizárólag nemesfémeket adnak le az ügyfelek – a vékonyabb pénztárcájúak ennek híján vannak, így ők kezdenek kikopni a zálogházak ügyfélköréből –, ezért nagyon kevés zálogház foglalkozik gépjárművekkel, festményekkel vagy bútorokkal. Már csak azért is, mert az értékesebb festmények vagy bútorok nem ezen a csatornán, hanem az aukciós műtárgypiacon kerül a piacra. A „batyus” tételek (ruházat, textília) pedig mára teljesen megszűntek.
A ki nem váltott, lejárt zálogjegyen feltüntetett tételeket általában a zálogház értékesíti – már persze ha van erre engedélye és forgalomképes a tárgy. – Ékszerek és ezüsttárgyak esetében jellemzően a szecesszió és az art deco stílusjegyekkel bíróak a legkeresettebbek – jegyezte meg a szervezet titkára.
Emellett a gyémánt is kelendő, azonban ez nagyban függ attól, hogy milyen ékszerbe van foglalva, s milyen nagyságú és minőségű kőről van szó. Gyakori zálogházi tárgyként tűnnek fel a honi nemesfémkészítés 1960 és a rendszerváltás közötti termékei, amelyek minőségi kivitelezést takarnak, ám nem tartoznak a „divatos” tárgyak közé.
Magyarországon jelenleg csaknem 180 zálogvállalkozás működik, több mint 450 fiókkal. A piac – a Mazosz szerint – igencsak telített, így az elkövetkezendő időkben alighanem jó néhányan felhagynak a tevékenységgel.
