Történt azonban, hogy egy kormányrendelet értelmében tavaly június 30-ig a közhasznú társaságoknak át kellett alakulniuk nonprofit kft.-kké, s ezt elmulasztotta időben megtenni a kertet kezelő Érdi Gyümölcsés Dísznövény-termesztési Kutató-Fejlesztő Kht. Elmulasztotta, mert az erről rendelkező tulajdonosi határozatot június 29-én kapta meg tulajdonosától, az államtól, pontosabban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től (MNV), s mivel ez a nap hétvégére esett, a megfelelő iratokat az ügyvéd csak hétfőn, július 1-jén tudta beadni a cégbíróságra. Késtek tíz óra tíz percet. Ám emiatt kényszervégelszámolást rendeltek el a cég ellen.

Néhány helyi civil szervezet, köztük a Budatétényi Polgári Kör, a Nagytétényi Polgári Kör és a Budapesti Városvédő Egyesület petíciót adott ki a kert védelme érdekében. Gyanújuk szerint az egész folyamat mögött a kutató-fejlesztő intézet tulajdonában lévő rendkívül értékes ingatlanok, köztük a budatétényi 70 ezer négyzetméteres zöld terület burkolt privatizációja áll. „A szakmailag illetékes állami szerveket láthatóan az sem zavarja, hogy ezen a területen van Közép-Európa legnagyobb rózsagyűjteménye és egyben génbankja” – írják. Az egykori Gyümölcs- és Dísznövénykutató Vállalat önálló részekre hullásakor, a kilencvenes évek elején a budatétényi kert már elveszítette területének több mint a felét. A terület nagyobb részét akkor eladták, s a rózsagyűjtemény egy kisebb, 70 ezer négyzetméteres telekrészre szorult. A civilek szerint most ez is veszélyben van.

A földművelésügyi minisztériumtól a kutatócég két éve került át az MNV-hez, amely eszerint a helyzet kialakulásáért felelős. Érdeklődésünkre a vagyonkezelőnél elmondták: „Az MNV négy gyümölcskutatója közül ugyanolyan körülmények között háromnak sikerült kht. formából nonprofit kft.-vé átalakulnia, egynek, az érdinek nem. A lefolytatott vizsgálat alapján rendelkezésre álló információnk szerint a társaság ügyvédje hibázott azzal, hogy nem adta be határidőre az átalakulási kérelmet egy egyébként később pótolható igazolás hiányában. A társaság így kényszer-végelszámolás alá került. Az MNV minden érintettel megkezdte az egyeztetéseket, és úgy tűnik, hogy mind a három fél, a tulajdonos, a társaság és a kijelölt végelszámoló deklarálta, hogy az állami vagyon megőrzésében érdekelt. A kht.-nak meg kell szűnnie, a génmegőrzés állami feladata azonban nem tűnhet el. Az elképzelések szerint a cég tulajdonában lévő földterületek és ingatlanok is az MNV tulajdonába kerülnek vissza. A dolgozókat és a tevékenységet vagy a Ceglédi Gyümölcskutató venné át, vagy pedig egy új nonprofi t kft. létrehozásával folytatná munkáját az intézet, amelynek mindkét esetben az MNV adná vagyonkezelésbe a visszakerülő vagyonelemeket. A mostani becslések szerint akár fél évnél hosszabb időszakot is igényelhet a teljes folyamat.