Szükség esetén fürgén lép az EBRD
A szokásos elnöki sajtótájékoztatóval ért véget az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (ERBD) éves közgyűlése szombaton. Thomas Mirow a konferencián több kérdést is kapott a görögországi pénzügyi válság esetleges hatásáról Délkelet-Európára, illetve a keleti EU-tagok csatlakozására az eurózónához. Az elnök elmondta, a krízis továbbgyűrűzése több módon is lehetséges: általánosságban a tőkepiacokon keresztül, a német és francia importigények csökkenése révén, illetve a Horvátországban, Bulgáriában, Szerbiában és Romániában tevékenykedő görög banki leányvállalatok megingása nyomán. A negatív folyamatok kockázata nagy, ezért a pénzügyi közösségnek résen kell lennie és felkészülnie az esetleges gyors beavatkozásra.
Ami az eurót illeti, Mirow elismeréssel adózott az EU bizottsága előtt az észt helyzet kezeléséért. A pozitív hozzáállás jelezte, hogy az EU működési szabályzatának betartására és a maastrichti kritériumok teljesítésére alkalmas országok továbbra is csatlakozhatnak az Európai Unióhoz, illetve azon belül az eurózónához. Az EBRD elnöke feltételezi, hogy a bizottság és az Európai Központi Bank minden egyes további jelentkezés kapcsán nemcsak az aktuális számokat, hanem azok fenntarthatóságát is megvizsgálja. A friss tapasztalatok alapján nem mindegy, hogy az adott ország egy vagy több éven át képes alkalmazkodni az inflációs és a költségvetési deficittel kapcsolatos követelményekhez, hosszú távon eleget tud-e tenni az eurózóna elvárásainak.
Az EBRD-nek az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott országokból való kivonulásával kapcsolatban Mirow ismét elmondta, ez most nem aktuális. Ez akkor lehet esedékes, amikor a válság hatása már nem lesz érzékelhető. A 2011-es, a kazah fővárosban, Asztanában sorra kerülő közgyűlés előtt a bank részvényesei elé terjeszti elképzeléseit, hogy ott elvi döntés születhessen arról, milyen új típusú jelenlétet valósítson meg az EBRD ezekben az országokban.
Korábban a kormányzótanács soros elnöke, Christine Lagarde francia gazdasági miniszter jelentette be, hogy a részvényesek a bank alaptőkéjét 20 milliárdról 30 milliárd euróra emelték, így az EBRD 2015 végéig több mint 50 milliárd eurót tud befektetni, többet, mint az 1991-es alapítás óta vállalt összes kötelezettség. A bank katalizátorszerepének ismeretében ez öt év alatt összesen 150 milliárdos invesztíciót jelent.
A mintegy kétezer kormányzati tisztviselő, banki és vállalati szakember részvételével lezajlott kétnapos tanácskozáson Erik Berglöf, az EBRD vezető közgazdásza útjára indította a Nemzeti Valuta és Helyi Tőkepiacok elnevezésű kezdeményezést,melylyel a bank a fedezetlen devizahitelek és általában a régiónak a külföldi tőkétől való függőségét kívánja visszafogni. Nem elszigetelten foglalkozik a nemzeti valuták támogatásával, hanem a teljes makrogazdasági, szabályozási és piaci hátteret mögé teszi, a Nemzetközi Valutaalappal, az Európai Bizottsággal, nemzetközi befektetési pénzintézetekkel és kereskedelmi bankokkal, illetve a privát szféra szereplőivel együtt.
A közös erőfeszítés során a bank olyan tőke- és pénzbefektetési projekteket hagy jóvá, melyek révén lendületet kap a helyi piaci infrastruktúra és megerősödhet a befektetési bázis. Az új program részeként az EBRD és partnerei minden célország piaci fejlettségét felmérik, kitérve a nemzeti valutákban lebonyolított tranzakciókra, és ennek alapján országspecifikus javaslatokat tesznek.
A magyarországi befektetésekkel kapcsolatban az EBRD budapesti irodájának igazgatója, Hargitai Zsuzsa lapunknak elmondta, hogy a közgyűlésen megszavazott tőkeemelés és középtávú stratégia lehetővé teszi, hogy a bank támogassa a recesszióból való kilábalást és a tervezett strukturális reformokat, például a közösségi közlekedés területén. Az EBRD finanszírozása révén energiabiztonsági, a lakossági és önkormányzati energiahatékonyságot növelő, valamint a megújuló energia területén szükséges befektetések valósulhatnak meg.
Vége a magyar recessziónak
Az EBRD az előrejelzésében a hozzá tartozó harminc országban átlagosan 3,7 százalékos gazdasági növekedést vár 2010-re az előző, januári prognózisban szereplő 3,3 százalék helyett. A bank immár növekedést jósol több olyan térségi gazdaságban, amelyekben korábban még folytatódó idei recessziót valószínűsített, így Magyarországon, Oroszországban, Törökországban és Ukrajnában. Az EBRD szerint a magyar gazdaság recessziója valószínűleg 2009 negyedik negyedévében véget ért, miután az export fellendülése felélesztette az ipari termelést.
A hazai keresletet továbbra is lenyomja a munkanélküliség, valamint a gyenge hitelezési aktivitás. A magyar gazdaságnak jót tett a piaci kondíciók jelentős javulása, amelyet a leköszönő szocialista kormány költségvetési konszolidációs erőfeszítései támasztanak alá, és ez lehetővé tette a magyar jegybanknak a pénzügypolitika nagymértékű lazítását. A bank ugyanakkor kockázati forrásnak mondja, hogy a megalakuló Fideszkormány költségvetési programja egyelőre nem egyértelmű, emellett Magyarország továbbra is ki van téve a befektetői hangulat változásainak. Az EBRD kimutatása szerint Magyarországon tavaly 6,3 százalékkal esett a hazai össztermék, az idén pedig már 1,0 százalékos növekedés várható. A bank 2011-re 2,3 százalékos magyar gazdasági növekedést valószínűsít. (MTI)
