A fejleményeket ismét arra vezették vissza piaci körökben, hogy a rendkívül bizonytalan hangulatban ismét csökkent a befektetők kockázatvállalási kedve, miután a Deutsche Bundesbank úgy nyilatkozott: Görögország a csomagok ellenére sem lesz képes úrrá lenni a helyzeten, és át kell majd ütemeznie adósságfizetési kötelezettségeit. Ez pedig „kvázi államcsődöt jelentene” – magyarázta a Népszabadságnak Barcza György , a K & H Bank vezető elemzője.

Nem meglepő, hogy ennyire változékony a kereskedés, s nemhogy napról napra, de óráról órára változik a hangulat – jegyezte meg Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő elemzője. A kételyek ugyanis nem szűntek meg, hogy mire is nyújt megoldást a múlt hét végén elfogadott csomag. Az euró-százmilliárdok ugyan forrást biztosítanak, ám a eurózóna strukturális problémáin nem segítenek. Nem látszik egyértelműen, hogy például a tagországok hogyan kezelik egy a rendszerhez tartozó állam csődközeli helyzetét, vagy nincs tisztázva, ki fedezi azokat a veszteségeket, amelyek azokon az állampapírokon keletkeznek, amiket az Európai Központi Bank vásárol az adott országtól. A múlt heti intézkedések a közvetlen veszélyt ugyan elhárították, de nem kínálnak hosszú távú megoldást. Nem lehet szépíteni: csomag ugyan van, de rendszerszintű, intézményi előrelépés nincs. Mindezeknek együttes következménye az is, hogy az euró tegnap éves mélypontra csökkent a dollárral szemben, egy euró 1,2450 dollárt ért délután, míg reggel 1,2533-on állt a kurzus. (A hét elején a jegyzést még 1,30 fölé is lökte a 750 milliárd eurós csomag.)

Barcza György kifejtette: délután már látszott némi megnyugvás a piacokon, így az árfolyam-ingadozás is enyhült. Véleménye szerint a következő héten a jelenlegi szintek közelében stabilizálódhat a magyar deviza jegyzése az euróval szemben, vagyis 275–278 forint között mozoghat az árfolyam.