Az ipari termelésről egy hete közzétett előzetes becsléssel teljesen egybevágó végleges adat némi megtorpanásról tanúskodik, ám e mögött egyszerű ok húzódik: tavaly márciusban az akkori körülményekhez képest kiugróan magas volt az ipar kibocsátása, 2009 első fél évének ez volt a csúcspontja. Így tehát a viszonyítási mérce magasra került, vagyis a bázishatás is „felelős” azért, hogy szerényebbek lettek a márciusi adatok.

Az Európai Unióban egyébként három olyan ország volt, ahol visszaesést mutatott ki az éves összehasonlítás: a görögök 4,5, a dánok 1,9, míg a bolgárok 0,4 százalékkal maradtak el a 2009. márciusi eredményüktől. Az elhamarkodott ítéletalkotást elkerülendő érdemes pillantást vetni a havi adatokra is, amelyek már mindhárom ország esetében pozitívak: az ipar teljesítménye Görögországban 2,7, Bulgáriában 4,2, míg Dániában 1,1 százalékkal haladta meg a februárban mért szintet, miközben nálunk 0,4, az íreknél 2,6, a hollandoknál 2, a litvánoknál 1,5, végül az olaszoknál 0,1 százalékkal az alatt maradt a márciusi adat.

Az ipari adatok rapszodikus alakulása nem lepte meg különösebben Kondrát Zsoltot. Az MKB Bank vezető elemzője a piaci konszenzustól elmaradó márciusi teljesítményt az igen harmatos belföldi fogyasztásra és a gyakorlatilag lenullázódott beruházási hajlandóságra vezeti vissza. Ezeket a negatív hatásokat kell a főként az exportra termelő vállalatoknak ellensúlyozniuk. Az adatok szerint meg is teszik: az export 9,7 százalékkal nőtt egy év alatt, míg a belföldi értékesítés 7,3 százalékkal esett vissza. Az új megrendelések 0,9 százalékkal csökkentek, míg az összes rendelésállomány 17,4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.

Különösen az összességében 4,1 százalékos növekedést felmutató feldolgozóipar tett ki magáért, ezen belül is az ágazat negyedét képviselő járműgyártás viszi a prímet 15,3 százalékos éves szintű exportbővülésével, amelyben elsősorban a motorés alkatrészgyártás dominált. A másik húzóerőt a számítógép- elektronikai-, valamint optikaitermék-gyártás képviseli, e csoport kivitele 3,6 százalékkal nőtt tavaly márciushoz viszonyítva. A teljes járműszektor növekedése 14,4, az elektronikaié pedig 5,4 százalékos volt – írja a KSH, kiemelve, hogy az említett két szektorral szerves kapcsolatban álló fémalapanyag-gyártás és fémfeldolgozás is szárnyakat kapott: másfél év óta először tudott növekedni, ezúttal 6,2 százalékkal.

Az elemzők 5–7 százalék közötti idei iparitermelés-növekedéssel számolnak, s azzal, hogy a bázishatás miatt a következő hónapok nagy lendületet adnak az iparnak. Áprilisban például akár kiugró is lehet a bővülés, hiszen egy éve ez a hónap volt a mélypont a szektor életében. Török Zoltán az MTI-nek elmondta, hogy akár a 8 százalékot is felülmúlhatja a növekedés. A Raiffeisen elemzője szerint a második fél évtől 5-6 százalékos mederben marad a bővülési ütem az exportpiacok felvevőképességének gyengülése miatt.

A Kopint-Tárki áprilisi felmérése szerint a feldolgozóipari cégek kedvezőtlen helyzete az elmúlt hónapokban sem javult. Ugyanakkor a reálfolyamatok már javulást jeleznek. A termelés, a beszerzés és az értékesítés rövid távú prognózisai kedvezőek, az exportpiacok kereslete és a várható kapacitáskihasználás pedig emelkedett.