A Balkánért aggódik az EBRD
A források bővítése, ami nem jelent azonnali befi zetési kötelezettséget a tulajdonosok számára, lehetővé teszi, hogy 2011 és 2014 között a beruházási bank igazgatósága évi 8,5-9 milliárd euró értékű projekt finanszírozásáról döntsön.
Egyes célországok képviselői már tegnap prezentációkat tartottak a helyi befektetési lehetőségekről. Az idei Üzleti Fórum témája a fenntartható növekedés megalapozása volt. Különböző vitafórumok járják körül a válságból való kilábalás ütemét. Péntek délelőtt sok szó esett a helyi pénzpiacok megerősítésének szükségességéről, de nagy figyelmet szentelnek annak, hogyan kezelik a pénzintézetek a nem rendben teljesítő hiteleket. A Zágrábba érkezett mintegy kétezer kormányzati, banki és vállalati szakembernek a szervezett programok mellett a konferencia peremén létrejövő informális beszélgetések, kapcsolatfelvételek is sokat jelentenek.
Péntek délben közös ebédre voltak hivatalosak a délkelet-európai országok kormányfői. Az eseményt Thomas Mirow, az EBRD elnöke nyitotta meg. Beszédében aggodalmának adott hangot, hogy a görögországi válság lelassítja a balkáni régió megélénkülési folyamatát. Ez a félelem nem indokolatlan, mert Bulgáriában, Romániában és Szerbiában több görög banknak is működik leányvállalata. A német bankvezető örömmel nyugtázta a gazdasági gyógyulás jeleit, de a pozitív fejlemények ellenére elhúzódó és egyenetlen élénkülést vár Kelet-Közép-Európában. A növekedést a válság előtt serkentő tényezők, például a külföldi tőkekihelyezések még évekig visszafogottak lesznek. Mirow elengedhetetlennek nevezte a helyi pénzpiacok fejlesztését, miután a pénzügyi szektor megugrása kirívó volt, és túlzott mértékben támaszkodott a külföldi finanszírozásra. Nem kevésbé fontosnak tartja, hogy a növekedés szélesebb alapokra épüljön, és további támogatást kapjanak a kis- és közepes méretű vállalkozások.
Az előrehaladáshoz, a versenyképesség fokozásához jelentősen hozzájárulhat az energiapocsékolás megszüntetése. Az elnök utalt egy világbanki elemzésre, mely szerint Délkelet-Európában a GDP egy egységének előállításához két és félszer annyi egység energia szükséges, mint átlagosan az OECD-hez tartozó országokban. Mirow megnyugtatta a balkáni politikusokat, köztük éppen a sor elején álló horvát házigazdákat, hogy miközben a regionális integráció prioritás, a tágabb európai családhoz való csatlakozás fontos, az Európai Unió bővítése a központi kérdés. Ez egyaránt lényeges az egyes érintett országok, a szűkebb térség és maga Európa szempontjából, még ha a legutóbbi pénzpiaci események, remélhetőleg csak átmenetileg, el is torzítják ezt a koncepciót.
A közgyűlés kapcsán több interjút is adott hírügynökségeknek a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. A Dow Jones tudósítójával beszélgetve Király Júlia elmondta, hogy a monetáris tanács alaposan meg fogja vizsgálni az eurózóna adósságproblémáinak a pénzpiacokra gyakorolt hatását, valamint a gazdasági megélénkülésre utaló legfrissebb statisztikai adatokat. A testület tudatában van annak, hogy a görög tragédia ragályos lehet. A május utolsó napjára eső ülésen értékelni fogja a rövid és hosszú távú trendeket, de a közös pénznem zavarai nem jelentik azt, hogy Magyarországnak nincs szüksége az euróra. Király Júlia a jegybankot ért Fidesz-kritikák kapcsán úgy fogalmazott: meg kell különböztetni a politikai és a gazdasági-szakmai bírálatokat. – Nincs a világon olyan monetáris politika, amely nem kapta meg a magáét. Nem mondom, hogy a tanács nem követhet el hibát, de meggyőződésem, hogy legjobb szándékunk szerint cselekedtünk, és viszszatekintve a monetáris politika legfőbb trendjét igazolta az élet – fogalmazott. A Bloombergnek nyilatkozva Király elmondta: van esély további kamatcsökkentésre, még ha a báziskamat történelmi mélyponton is van.
