Fórián Zoltán, az Agrár Európa Kft. üzletág-igazgatója az adatokkal kapcsolatban lapunknak elmondta, hogy a búza ára jelentősen, 14,2 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál a magas készletek és a pangó piac miatt. Másrészt az átlagos árcsökkenésben az alma árának jelentős, 13,7 százalékos esése játszott fontos szerepet. A termelők ugyanis nem tudták tovább fi nanszírozni a tárolást, ezért olcsón, veszteséggel szabadultak meg a készletektől. Néhány léfeldolgozó is beindult ebben az időszakban.

A statisztikai adatokból kiderül, hogy nőtt a kereslet a kukorica iránt: a tengeri felvásárlási ára az elmúlt három hónapban tonnánként 29 600 forinton mozgott, ez az egy évvel korábbinál 3,9 százalékkal magasabb. Ugyanekkor a búza felvásárlási ára elmaradt a tavalyi átlagártól, ami azt is jelenti, hogy a takarmány tonnánként 1100 forinttal olcsóbb, mint az emberi fogyasztásra szánt búza. Az áresésért az ipari növények is okolhatók, áruk 12,6 százalékkal volt alatta az egy évvel korábbi szintnek. Ez szintén a magas készletek és a lecsökkent kereslet hatása – tette hozzá.

A vágóállatok termelői ára 2010 harmadik hónapjában 4,9 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához mérten, ez a vágómarha 1,4, illetve a vágóbaromfi 3,1 százalékos áremelkedéséből, valamint a vágósertés árának 13,3 százalékos csökkenéséből adódott. A vágósertés ára november óta kismértékben, de hónapról hónapra folyamatosan mérséklődött.

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet piacfigyelői szerint ebben szerepet játszott az is, hogy a vágóhidak ugyan kilenc százalékkal több sertést vásároltak fel, de ezen belül a hazai sertések részesedése csak 6 százalékos növekedést mutatott, az importé viszont 18 százalékot. Az első negyedévben az összes vágáson belüli import részaránya 27 százalékos volt, két százalékkal több, mint egy éve.

Márciusban az előző év azonos időszakához képest az állati termékek árai 5,5 százalékkal növekedtek, ezen belül az étkezési tyúktojásért 7,7 százalékkal, a tejért pedig 5,4 százalékkal kaptak többet a gazdák. A helyzet furcsaságát Fórián Zoltán azzal magyarázza, hogy miközben a mezőgazdasági árakkal együtt az élelmiszeripar árai is csökkentek, az élelmiszerek fogyasztói (vagyis a bolti) ára töretlenül emelkedik. A megfejtés kulcsa az élelmiszer és élelmiszer-jellegű kiskereskedelemben van, amely mennyiségben ugyan már három éve egyre kisebb forgalmat mutat fel, értékében azonban nem volt visszaesés, bővülést könyvelhetett el.

Jól jellemzi a kialakult helyzetet a tej ármozgása. A felvásárlási ár 2009. július óta folyamatosan emelkedik, a mélypontot jelentő, literenkénti 56,4 forinthoz képest idén márciusban már huszonegy százalékkal többet, átlagosan 68,5 forintot kaptak a gazdák. Ez az ármozgás a tej fogyasztói árában azonban aligha követhető nyomon, hiszen tavaly márciusban átlagosan 211 forintba került a boltokban egy liter tej, az idén pedig 197 forintba, igaz az is, hogy októberben volt az időszak mélypontja, amikor csupán 192 forint volt egy liter.