A GVH „észlelései” és piaci információk alapján felmerült annak a gyanúja, hogy aMolnak az üzemanyagpiacokon 2006. január 1-je óta alkalmazott nagykereskedelmi árai túl magasak, amelynek érezhető hatása lehet a kútárakra is. Noha az árakra hat a jövedéki adó, a kőolaj és a forint nemzetközi árfolyama is, az elmúlt időszak árváltozásai mégis felvetik a kérdést, hogy a Mol nem áraz-e túl. A versenyfelügyeleti eljárás elindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a Mol jogsértést követett volna el. Pont ezt vizsgálják, amire hat plusz kétszer hat hónap idő áll rendelkezésükre.

A GVH a Molt az elmúlt 15 évben közel húsz alkalommal vizsgálta. Két alkalommal – 2000-ben, illetve 2004-ben –pontosan ugyanezt gyanították: vagyis hogy a hazai piac szinte kizárólagos ellátójaként visszaél-e az erőfölényével. Mindkét esetben megállapították, hogy a Mol kétségtelenül erőfölényes helyzetben van, de ezzel a GVH szerint nem él vissza. Annak ellenére, hogy a vizsgálatok szerint a cég nagykereskedelmi árai a benzinnél körülbelül 8, a gázolajnál pedig mintegy 12 százalékkal voltak magasabbak a költségalapú nagykereskedelmi áraknál, ezt a GVH nem tartotta túl magasnak.

A „fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása” gyanújával vizsgálódtak 1997-ben, de nem állapítottak meg jogsértést, 2006-ban pedig a PB-palack-kereskedelemben több más céggel egyeztetett akcióik a hivatal megállapítása szerint nem irányult a KEG Rt. kiszorítására. Ezen túlmenően vizsgálták, majd engedélyezték a TVK, a szlovák Slovnaft, a BP GasMagyarország, a horvát INA, illetve a Shell romániai hálózatának felvásárlását, és mindent rendben találtak.

Tekintettel arra, hogy folyamatban lévő vizsgálatról van szó, a Molnál a bejelentést nem kívánták kommentálni. Megjegyezték, hogy mindenben együttműködnek a hivatallal. Mindazonáltal a Mol álláspontja a már lezajlott számos vizsgálat nyomán igencsak kiforrott. Eszerint annak ellenére, hogy a hazai piacot a százhalombattai fi nomítóból akár 80-90 százalékban is elláthatják, ez mégiscsak versenypiac. A legközelebbi versenytárs az OMV schwechati finomítója, ahonnan ténylegesen is érkezik jelentős mennyiség az országba. A kérdés élesen merült fel az OMV Mol-felvásárlási kísérlete során is, amikor az Európai Bizottság épp a versenyhelyzet fenntartása érdekében tanácsolta el az osztrák olajcéget magyar társaság megvételétől. A Mol piaci tapasztalatok szerint pont akkora árat szab, hogy a kereskedőknek már ne érje meg mástól venni.

A rekordmagas magyarországi benzinárak kapcsán lapunknak Moltól független szakértők olyan adatokat mutattak be, miszerint az olajtársaság vélhető haszonkulcsa az elmúlt időszakban jellemzően nem emelkedett: az továbbra is egyfajta hullámzást mutat. Ugyanakkor a külső mérések rendre rácáfolnak arra a molos állításra, miszerint mindig pontosan követnék a nemzetközi olaj- és forintpiac diktálta ütemet. Ugyanakkor az is kétségtelen tény, hogy akár a szlovák, akár a horvát kormány a magyarnál jóval lendületesebben igyekszik rábírni az árakat ott is alapvetően meghatározó Molt némi önmérsékletre.