Takarékszövetkezetekből regionális kisbankok
Emellett nem minden szövetkezet ért egyet azzal a működési modellel, jövőképpel, melyet a takarékok döntő többségét integráló szervezet, az OTSZ és intézményvédelmi alapja, az OTIVA képvisel –indokolta tegnapi tájékoztatóján a Regionális Pénzintézetek Intézményvédelmi Alapjának (Repiva) létrehozását Lakatos László, a Repiva elnöke.
Az alapot egy bank és hat takarékszövetkezet alapította: a DRB Dél-dunántúli Regionális Bank Zrt. (nemrég még Siklós és Vidéke Takarékszövetkezet), a Tokaj és Vidéke Takarékszövetkezet, a Biatorbágy és Vidéke Takarékszövetkezet, a Vértes Takarékszövetkezet, a Takarék Szövetkezeti Hitelintézet, a Nagybajom és Vidéke Takarékszövetkezet, valamint a Létavértes és Vidéke Takarékszövetkezet. A pénzintézetek összességében a takarékszövetkezeti szektor 8-9 százalékát adják: együttes mérlegfőösszegük 132,4 milliárd forint, saját tőkéjük 9,5 milliárd, s 66,6 milliárdos hitel-, illetve 105,3 milliárdos betétállományt kezelnek. Mintegy száz fiókjukban összesen százezer ügyfelet szolgálnak ki.
A Repiva alapítóinak hosszú távú célja, hogy olyan, egyenként 50–70 milliárd forintos mérlegfőösszegű, 2–4 milliárd forintos saját tőkéjű regionális kisbankokká alakuljanak, melyek helyi szinten fel tudják venni a versenyt a kereskedelmi bankokkal. A tervek között négy ilyen pénzintézet létrehozása szerepel: egy-egy a Dél-Dunántúlon, Északkelet-Magyarországon, az Alföldön, valamint Budapest agglomerációjában. A bankok részben az alapítók egyesüléséből (Biatorbágy és Vértes), illetve további takarékszövetkezetek integrálásával érnék el a szükségesnek tartott üzemméretet. –Jelenleg folyik éppen a Pocsaj és Vidéke Takarékszövetkezet, illetve a Létavértes és Vidéke összeolvadása – tette hozzá Pál Gyula, a Repiva igazgatósági tagja, aki szerint később a kisbankok tőzsdei bevezetése is elképzelhető.
A takarékszövetkezetek integrációjában, az új üzleti modell megvalósításában jelentős szerepe van a Buda-Cash Brókerház vezetőinek. (Köztük Pintér Zoltán, az egyik leggazdagabb magyar.) Lakatos László úgy fogalmazott: olyan szakembereket találtak, akik képesek segíteni a pénzintézetek hatékonyabb működésében, tevékenységük összehangolásában. – A Buda-Cash egyes tulajdonosai cégeiken keresztül érdekeltek a Repivába tömörült takarékszövetkezetekben, illetve a pénzintézetek között egyéb tulajdonosi átfedés is van – tette hozzá. Nem a brókercég tulajdonosai az elsők és vélhetően nem is az utolsók, akik jelentős üzleti potenciált látnak a számottevő ügyfélkörrel, illetve fiókhálózattal rendelkező, komoly lakossági megtakarításokat kezelő takarékokban. Demján Sándor például a nemrég megvásárolt Milton Bank felfuttatásában számít a takarékszövetkezetek segítségére.
