Koncessziós csatorna
Kastéllyal és tóval, az ország legnagyobb angolparkjával, szabadkőműves legendákkal egyaránt dicsekedhet, mégsem tudta kihasználni idegenforgalmi adottságait az elmúlt évtizedekben Dég. A Balatontól mintegy 35 kilométerre fekvő település és vele vállalkozásai megerősödését a 22-es csapdáját idéző probléma akadályozza: pénz nélkül nincs fejlett infrastruktúra, közműhálózat nélkül nincsenek befektetők és nincs pénz. Az ördögi körből most a 64-es főút túloldalán, hét kilométerre fekvő Lajoskomárommal közösen próbálnak kitörni.
Magánbefektetők bevonásával építtetné meg Dég és Lajoskomárom csatornahálózatát és szennyvíztisztító telepét Avar Balázs. A Magyar Projektmenedzsment Iroda Kft. ügyvezetője még 2007-ben vágott bele, hogy meggyőzze a különféle szakhatóságokat: az uniós pénzalapok 85 százalékos támogatására igényt tartó beruházás koncessziós megvalósításának, azaz a Brüsszelben elvárt magyar önrész magántőkés finanszírozásának van létjogosultsága. Erre ugyan Magyarországon eddig nem volt példa, és az EU-ban is csak elvétve, de végül mindenki belátta, hogy a konstrukció kevesebb pénzébe kerül az államnak, az önkormányzatok nem vesznek a vállukra később finanszírozhatatlan adósságokat, a beruházás megvalósulása pedig biztosabb alapokra kerül.
Az ügyvezető lapunknak elmondta: a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) Környezet és Energia Operatív Program irányító hatósága április végi döntésében támogatásra érdemesnek minősítette a Lajoskomárom–Dég szennyvízberuházás projektjét. A becslések szerint 2,6 milliárd forint költséggel megvalósítható beruházás támogatási szerződésének még a nyár első felében várható aláírása után megjelenhet a koncessziós tender közbeszerzési eljárásának pályázati felhívása. Ha pedig minden jól alakul, az év végén alá is írhatják a szerződést a reménybeli befektetőkkel.
Addig azonban még hoszszú az út. Az 1800 ingatlant kiszolgáló mintegy 50 kilométer hosszú csatornahálózat megépítésére és 25 éves üzemeltetésére jelentkező pályázóknak elsőként alkalmasságukat kell igazolniuk. A megfelelő építési és közműhálózat-üzemeltetési tapasztalattal rendelkező cégek, konzorciumok ezt követően elsősorban a beruházásiköltség-ajánlataikkal versenyezhetnek. De a befektetők kiválasztásánál fontos szempont lesz az is, hogy a pályázók milyen összegű csatornadíjakkal terhelik majd a használókat.
A két költségelemet a pályázatot kiíró önkormányzatok a lehető legalacsonyabbra szeretnék leszorítani. A beruházás építési és üzemeltetési költségére ugyanis az egyetlen fedezetet a majdani használók által fizetett díjak jelentik majd. Az pedig a polgármesteri hivatalokban sem mellékes, hogy a csatornaszolgáltató mennyivel sarcolja majd meg a helyi háztartásokat, vállalkozásokat.
A versengés kimenetelétől függetlenül a Lajoskomáromban és Dégen élőknek a csatornadíjak elszabadulásától nem kell tartaniuk. Az NFÜ ugyanis több feltételt szabott a pályázat kiírói és a befektetők számára. Az egyik ilyen előírás, hogy a csatornaszolgáltatás díja 2012-ben nem haladhatja meg a köbméterenkénti 500 forintot. De összege még 2039-ben sem emelkedhet a köbméterenként 900 forintnak megfelelő öszszeg fölé – már persze mai árakon számolva.
