Még csak kérdőjeleket ír a Biztos kéz
A Magyar Államkincstárnál húsz fedezetkezelő számlát nyitottak, és tíz szerződés van előkészítés alatt – egyelőre ennyit tudni a tavaly októbertől több lépcsőben kötelezővé tett Biztos kéz programról. Az uniós vagy állami pénzből épülő projektek körében elsőként a 90 millió forintot meghaladó közúti beruházások esetén, január elsejétől valamennyi ilyen közbeszerzési pályázatnál, április 1-je óta pedig az 1,5 milliárd forintnál többe kerülő magánberuházások számára is kötelező a fedezetkezelő bevonása.
Mindeközben az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ) a lánctartozások megfékezésére hivatott program felfüggesztését vagy visszavonását szorgalmazza. A beruházásokban részt vevő összes vállalkozó kifizetésének biztosítását szolgáló rendszer az ÉVOSZ elnöke, Tolnay Tibor szerint alkalmatlan hivatásának betöltésére. Működését egyetlen mintaprojekt sem példázza, az újdonsült kötelezéssel kapcsolatban egyelőre semmi más nincs a szakmai szövetségnél, mint óriási kérdőjelek. Mindenekelőtt az egyik alapvető gondnak tartják, hogy az új rendszer nem szünteti meg az irreálisan alacsony vállalási ár problémáját. Pedig a lánctartozások kiindulópontja éppen az, hogy számos beruházás megpályáztatásánál az egyetlen döntési szempont a minél alacsonyabb ár, ami jellemzően 20-30 százalékkal kisebb a reálisnál, vagyis eleve nem fedezi az összes vállalkozás munkájának díját. Közpénzekből megvalósuló projekteknél ez a versenyeztető felelősségét is felveti, hiszen ilyen esetekben pótlólagos pénzbevonásra van szükség, legrosszabb esetben pedig a munka áll le, és vállalkozások mennek csődbe.
A jelenlegi becslések szerint – mert pontos kimutatás nincs – 300-400 milliárd forintos nagyságrendű lehet az építőiparban a körbetartozások értéke, aminek legalább a fele olyan pénz, ami már sosem térül meg. A csalárd csődök, a 3-5 évig húzódó pereskedések, és az időközben kiürített projektcégek miatt a kifizetetlen vállalkozások tömege megy tönkre, mert hiába várnak a pénzükre.
A Biztos kézben előírt kötelező fedezetkezelést a kincstár vagy kereskedelmi bankok végzik, akik az egyes munkaszakaszok befejezése után fizetnek a fedezetből. Csakhogy az utólagos fi nanszírozással működő uniós projekteknél eleve problémás, hogy a fővállalkozó megelőlegezze a munka teljes ellenértékét a fedezetkezelő számlán, a másik nagy gond pedig az, hogy az adóhatóság a vállalkozás számlájára érkező pénzt rögtön leemeli, ha adótartozása van, vagyis az már nem tud továbbfizetni a következő alvállalkozónak – mondja Tolnay Tibor. Ez egyébként az ÉVOSZ alkotmányos aggályainak alapja, hogy kormányrendelet nem írhat felül törvényt. A várakozások szerint a következő negyed-fél évben fog kiderülni, hogy miként működik a Biztos kéz, a programban részt vevő vállalkozásokkal kötött kivitelezői szerződések még nagyon frissek, még csak most indulnak. Baksa Attila, a Zalai Általános Építési Vállalkozó Zrt. elnök-vezérigazgatója azt mondja, két beruházásukkal vesznek részt a programban, de egyelőre ők is és a kincstár is tanulják a folyamatot.
