Hajtotta a piacokat a „nukleáris lehetőség”
– A múlt heti fejlemények után nyilvánvaló volt, hogy Brüszszelnek le kell tennie valamilyen pénzügyi csomagot, ám a mérete meglepő – nyilatkozta a Népszabadságnak Kovács Krisztián, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzője. Egyes angol nyelvű tudósítások „nuclear option”-ként, azaz nukleáris lehetőséggént hivatkoznak a 750 milliárd eurós mentőcsomagra, ami nem véletlen, mivel az ereje valami hasonló lehet – mondta. Az intézkedés méretét talán az érzékelteti a legjobban, hogy ez az eurózóna éves GDP-jének a 8 százaléka. Ráadásul a 750 milliárdon túl is vannak elemei. Ezt hangsúlyozta Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője is.
A csomag 750 milliárd euró feletti, úgymond második részébe, már az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed, valamint az Európai Központ Bank (EKB) is beszáll. Előbbi újranyitja az EKB-val egyszer már leállított devizacsere-lehetőségeit azért, hogy megfelelő menynyiségű dollár forrásokat biztosítson Európában – mondta a Takarékbank szakértője. E mellett az EKB hosszú ellenállás után jelezte, elindítja a kötvény-, állampapír-vásárlásait, ami az európai monetáris hatóság magatartásának alapvető megváltoztatását jelenti –tette hozzá Kovács Krisztián. Mindezek együttesen eufórikus hangulatot keltettek a világ tőzsdéin. Az ázsiai börzék még „csupán” 2-2,5 százalékos növekedést produkáltak a hét első kereskedési napján.
Európában ennél is meredekebb volt az indexek emelkedése. Napközben Frankfurtban a német tőzsde elsődleges mutatója jellemzően 5 százalékot jelentő növekedést mutatott, s hasonló volt a helyzet Londonban is. A FTSE 100 szinte folyamatosan 5 százaléknál nagyobb emelkedésben volt. Párizsban még jobb volt a hangulat, a CAC 40 több mint 8 százalékot meghaladó ugrással reagált a hétvégi hírekre. Ez nem véletlen – jegyezte meg Suppan – a francia bankoknak jelentős befektetéseik vannak a dél-európai országokban.
Még ennél is derűlátóbb volt a hangulat a budapesti tőzsdén. A BUX soha nem látott nominális növekedést produkált. A börze elsődleges mutatója egész nap 8-11 százalékos pluszban volt, az index kora délután 23 774 ponton is állt, miközben a nyitáskor még 22 794 ponton szerénykedett. A 23 837 pontos záróérték 2413 pontos, azaz 11,26 százalékos bővülés eredménye.
Az OTP-és a Mol-kereskedését már a nyitást követően szüneteltetni kellett néhány percre a 10 százalékot meghaladó árfolyamemelkedésük miatt. A hitelintézet részvényeinek kereskedését délután viszont már teljes egészében fel kellett függeszteni, miután az árfolyam elérte a napi 15 százalékos növekedési limitet. Az OTP így 6727 forinton zárt. A bővülést illetően nem sokkal maradt el ettől a Mol sem, hiszen 20300 forintos záróára 13,09 százalékos ugrást jelent. A magyar deviza is igencsak erősödött. A múlt heti 280 forintos eurójegyzéssel szemben hétfőn már 273 forint alatt is születtek üzletek, úgy hogy reggel még 277 forintos árfolyam volt a jellemző.
A globális piacok számára a mérleg nyelvét jelentő euró–dollár jegyzés is természetesen azonnal reagált. Az euró a múlt héten 4 százalékot veszített értékéből a dollárral szemben, ami a Lehman-csőd óta a legnagyobb heti csökkenés volt. Ma reggel viszont már a jegyzés az 1,30-as szint fölé ugrott, pedig az árfolyam néhány napja még az 1,25 körül tartózkodott.
Kovács Krisztián kifejtette, hogy az elfogadott csomag hatása tartós lehet, hiszen a reálgazdaságban is megjelenik a következménye. A veszélyeztetett helyzetben lévő államok összeomlásának rémképe pedig halványodik. Persze ehhez arra is szükség van, hogy az elszálló államadósságokat és a fiskális egyensúlyt helyreállító hosszú távú kormányzati politikák minél előbb kirajzolódjanak. A pénzügyi piacokon a hatalmas összegű állami, illetve jegybanki szerepvállalás könnyen a tavalyi amerikai válságkezelési csomagok után látott jelenségeket okozhat. Suppan Gergely hasonló véleményen volt, annyival egészítette ki az előzőeket, hogy a csomag mérete üzenet is a veszélyeztetett helyzetben lévő államok és az euró elleni spekuláción gondolkodók számára, hogy nincs értelme, egy ilyen akció nem sikerülhet.
