Forintosított devizahitel - megment, de drága lesz
Egy „állami devizakövetelési alap” felállításáról beszélt a TV2 tegnap reggeli adásában Matolcsy György. A leendő nemzetgazdasági miniszter szerint Görögország és más mediterrán uniós államok problémái, illetve ezeknek a forintárfolyamára gyakorolt kedvezőtlen hatása miatt lehetőséget kell adni a devizaalapú jelzáloghiteleseknek arra, hogy kérhessék hitelük forintosítását.
Ebben játszana – közelebbről egyelőre meg nem nevezett – szerepet az alap, a részleteken még dolgoznak. – Ez sokba kerül majd a bankrendszernek, talán az államnak is, de a devizahiteleseket ebből a helyzetből ki kell mentenünk, az a vihar, ami most jön, nem érinthet másfél millió magyart – tette hozzá Matolcsy György.
A lakossági devizahitelek forintosítása nem először kerül szóba, több mint egy évvel ezelőtt Orbán Viktor Fidesz-elnök már javasolta az átváltást, s nagyjából egy időben a kormány elé is bekerült egy ilyen tárgyú elképzelés. A devizahitelek forintalapúra váltására persze most is van lehetőség a bankoknál, ám ezzel csak igen kevesen élnek, hiszen ezzel egyrészt realizálják az árfolyamveszteséget, vagyis a törlesztőrészlet akkor sem csökken, ha a forint visszaerősödik, másrészt a piaci alapú forintkonstrukciók kamata még mindig magasabb, mint egy hasonló, de svájci frankban jegyzett kölcsöné, így a havi terhek a kamatkülönbözet miatt még tovább nőnek. A megoldást nyilván az jelenthetné, ha az állam vagy maguk a bankok részben vagy teljes egészében átvállalnák ezt a különbözetet, mivel az ügyfeleknek csak úgy éri meg váltani, ha törlesztőrészletük legalább az adott szinten marad.
A Pénzügyminisztérium (PM) tavaly márciusban meg is vizsgálta, hogymennyibe kerülne a devizaalapú lakáshitelek forintosítása olyan feltételek mellett, amely még az ügyfelek nagyobb része számára is elfogadható lehet. A tárca több verziót is megvizsgált: nagyobb árfolyamkedvezményt, magasabb kamattámogatást, illetve ezek egyfajta kombinációját. A PM úgy kalkulált, hogy az ügyfeleknek ne kelljen az eredetinél 30 százalékkal magasabb törlesztőrészletet fizetniük, amely a vegyes verzió esetében tízszázalékos árfolyamkedvezményt és 7,5 százalékos támogatott kamatot jelent.
A számítások szerint az összes devizaalapú lakáshitel átváltása esetében az árfolyamkedvezmény egyszeri, 250–300 milliárd forintos kiadást jelentene, míg a kamattámogatás évi 200 milliárdot emésztene fel.
Matolcsy György az interjúban ugyan csak a lakáshitelekről beszélt, de azok ugyanúgy elveszíthetik otthonukat, akik devizaalapú szabad felhasználású jelzáloghitelben ülnek, ez pedig közel ugyanakkora kört érint, vagyis így a költségek az említett duplájára is nőhetnek. (Az MNB március végi adatai szerint a lakossági devizaalapú lakáscélú hitelek állománya 2510 milliárd, míg a szabad felhasználású devizaalapú kölcsönöké 2080 milliárd forint volt.)
Bár a forinthitelek kamata egy év alatt sokat csökkent, így a kamatkülönbözet most nem kerülne annyiba, illetve a forint sem olyan gyenge (még), mint tavaly márciusban volt, a teljes hitelállomány átváltása így is több százmilliárd forintot emésztene fel. (A Fidesz előző kormányzása alatt bevezetett, jóval kisebb kört érintő támogatott lakáshitele még most is évi 120–140 milliárd forintjába kerül a költségvetésnek.) A PM ezért nem javasolta a kormánynak a hitelek tömeges átváltását, s az elképzelésből végül nem is lett semmi.
Vannak persze más elképzelések is. Juhász Gábor és Raskó György a héten a Világgazdaságban publikált elemzésében azt javasolja a felálló új kormánynak, hogy a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) vezessen be egy új, kedvezményes kamatozású forinthitelkonstrukciót, amellyel a devizahitelesek kiválthatnák meglévő kölcsöneiket, így az adósok, illetve a fedezetül felajánlott ingatlanok átkerülnének az MFB-hez.
A szerzőpáros szerint erre három hónapot kellene biztosítani, míg a határt szerződésenként 15 millió forintnál lehetne meghúzni. Juhász Gábor és Raskó György szerint nincs szükség a teljes devizahitel-állomány átváltására, mivel az állami beavatkozást látva a kereskedelmi bankok is kénytelenek lennének előállni hasonló konstrukciókkal, különben elveszítenék jövedelemtermelő képességük jó részét.
Róna Péter többször, több fórumon is kiállt már a lakossági devizahitelek teljes átváltása mellett. A közgazdász szerint a megoldást az jelentené, ha egy állami tulajdonú jelzálogbank venné át a bankoktól a devizahiteles ügyfeleket úgy, hogy közben kölcsöneiket forintalapúra cseréli. Az árfolyam és a kamattámogatás költségeit a bankoknak kellene állniuk, mégpedig azzal, hogy diszkontáron adják át a hitelállományt.
A jelzáloghitelekért cserébe az állami bank kötvényeket adna a kereskedelmi bankoknak, a kötvényekre pedig az MNB fizetne kamatot. A bankok vesztesége így a diszkontáron átadott devizahitelekből, illetve az eredetileg ebből kalkulált nyereségnél kisebb kamatot fizető kötvényekből adódna öszsze. Róna Péter szerint azonban ez összességében nem haladná meg a hitelintézetek tavalyi nyereségének háromnegyedét, ráadásul ez nem is egy időben keletkezne, hanem elnyújtva, hiszen a kötvények olyan ütemezéssel futnának ki, mint a hitelek. (A hitelintézeti szektor tavalyi adózás előtti nyeresége 271 milliárd forint volt, ebből 255 milliárdot a kereskedelmi bankok hoztak össze.)
Az állam részéről a rendszer egyszeri invesztíciót igényel: a jelzálogbank létrehozása és feltőkésítése néhány százmilliárd forintba kerülne, a rendszer azonban ezután önfenntartóvá válik, hiszen a kötvények kamatait az immár forintalapú kölcsönök kamatából lehetne fedezni.
Bármilyen megoldást válaszszon is a Fidesz-kormány, az garantálható, hogy bankoknak nem fog tetszeni – s nemcsak azért, mert sokba kerülhet nekik, ahogyan arraMatolcsy György utalt. A téma szóba került a Portfolio. hu szerdai konferenciáján is. Király Júlia, az MNB alelnöke úgy fogalmazott, hogy a devizahitelezés kockázatainak megszüntetésére nem jómegoldás a kölcsönök forintalapúra váltása, ennek ugyanis „mérhetetlen költségei” lennének. – A devizahiteleseket nem kell szabályozással megkülönböztetni a forinthitelesektől, ezt utóbbiak nevében is kikérném – mondta.
Gyuris Dániel, az FHB vezérigazgatója szerint a devizahitelesek helyzetét az adós és a bank viszonyát jelentő kölcsönszerződés keretei között kell rendezni, erre épülhet rá egy állami eszközrendszer, melynek a szociálpolitikai szempontok részei lehetnek. Papp Edit,az Erste elnök-vezérigazgatója szerint a pénzintézetek által bevezetett átsrukturálásokkal kezelhető a probléma, s bár adott esetben forintra is átválthatók a devizahitelek, ám ez valószínűleg nem oldja meg a fizetésképtelenségi problémát.
A Magyar Bankszövetségnél igen szűkszavúan reagáltak a Matolcsy György által elmondottakra. Müller János vezető tanácsadó csupán annyit mondott, hogy várják a hivatalos, kidolgozott javaslatot. Emellett emlékeztetett arra, hogy a szövetség még tavaly javasolta a kormánynak, hogy hozzon létre egy alapot a nehéz helyzetbe került lakáshitelesek ingatlanjainak megvásárlására. Az elképzelés szerint az alap a tulajdonába került lakást bérbe adta volna az adósnak, így az az otthonában maradhat.
Csökkenteni kell a devizahitel-állományt
Bár hosszan lehetne sorolni az ellenérveket, de azt mindenki elismeri, hogy jót tenne a gazdaságnak, ha lényegesen csökkenne a devizahitelek állománya. Az ország tőkemérlege kedvezőbb képet mutatna, így sokkal jobb volna a megítélésünk, ráadásul a jegybanknak sem kellene szociális szempontokat figyelembe vennie árfolyam-politikájának alakításakor.
A forint leértékelése erősítené az exportot, növelné a gazdaság teljesítőképességét. Jó példa erre Lengyelország, ahol 2008-ban harmadával engedték gyengülni a zlotyt, s ennek eredményeként elkerülték a recessziót.
