Ezekben a napokban már folynia kellene a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval 2008 őszén kötött hitelmegállapodás esedékes felülvizsgálatának, ám a tárgyalások nem kezdődtek el, s erre ebben a hónapban nem is kerül sor. Legutóbb februárban ültek asztalhoz a tárgyaló felek, a negyedéves ütemezés alapján májusban kellene újra áttekinteni, mire jutott a magyar gazdaság, és hogyan tervezi tovább a programját a kormány.

Az IMF és az EU tárgyaló delegációja a februári felülvizsgálat idején

A hitelnyújtók küldöttségeinek azonban nincs kivel tárgyalniuk. A Bajnai-kormánynak hetei vannak vissza, érdemi döntéseket már nem hoz, az új kormány pedig még nem állt fel, így azt sem tudni, kivel kell majd asztalhoz ülni. A kormányalakítás menetrendje szerint május végén tehetik le esküjüket az új miniszterek, vagyis legkorábban júniusban kezdődhetnek meg az egyeztetések.

Kormányzati forrásaink szerint önmagában az, hogy kimarad, illetve csúszik az újabb forduló, nem probléma. Az már a februári tárgyalások idején világossá vált, hogy a következő egyeztetésen már nem az Oszkó Péter vezette pénzügyminisztériumi küldöttség vesz részt, hanem a választások győztese. Ez azonban nem zárja ki, hogy a most esedékes tárgyalásokon a búcsúzó apparátus is szóhoz jusson. Az adatszolgáltatás például folyamatos a nemzetközi szervezetek és a magyar kormány között, sőt az EU és az IMF több alkalommal kért kiegészítő információkat a büdzsé alakulásáról. Forrásunk ez ügyben a sajtó szerepére hívta fel a fi gyelmet, ugyanis rendszerint azt követően futnak be ezek a kérések, hogy valamelyik lap új kockázatokra hívja fel a figyelmet, legyen szó bevételekről vagy kiadásokról.

Az persze nem valószínű, hogy a nyári hivatalos tárgyalásokon részt vennének a mostani kormány képviselői, hiszen mandátumuk addigra lejár. A folytonosság miatt mégis szükség lesz olyan szakértők jelenlétére, akik behatóan ismerik az első fél év makrogazdasági, és ezen belül is fiskális folyamatait. A hitelmegállapodás felülvizsgálata ugyanis két pilléren alapszik: egyrészt áttekintik a korábbi vállalások teljesítését, másrészt górcső alá veszik a kilátásokat a kormány programja alapján. Előbbihez szükség lesz a mostani pénzügyminisztériumi garnitúrához tartozó szakértőkre is.

Nem számíthat könnyű menetre az Orbán-kormány, ha ragaszkodik a hiánycél emeléséhez – ezt a piacok által már jó ideje hangoztatott tételt tudomásunk szerint informális csatornákon keresztül az Európai Unió is jelezte Magyarország felé. Azért az EU, s nem az IMF, mert az uniós szerződések teljesítését is figyelembe kell venniük, amelyekben például kötelezettséget vállalnak a tagállamok, hogy törekednek az államháztartási hiány kívánatos, 3 százalékos mértékének elérésére.

Pont e kritériumokmiatt lesz nehezebb dolga Orbánéknak az unióval, mint a valutaalappal. No meg azért, mert az elmúlt hónapok fiskális skandallumai, a mediterrán országok hanyag költségvetési politikái kezdik megrengetni az EU alapjait. Várható tehát, hogy az EU szigorúbban fog fellépni a következő felülvizsgálat alkalmával, mint azt feltételezni lehetett akár pár hete is: még a mérsékelten emelt magyar hiánycél is túlzónak minősülhet.

S nem csak ez jelent problémát. A Magyarországgal szemben folyó túlzott deficiteljárás szerint 2011-ben 3 százalékra kellene leszorítani az államháztartás hiányát, erre kötelezettséget vállaltunk. Ha ezt nem teljesítjük, újabb eljárás indul ellenünk, a sorban már a harmadik (először 2009-ig, majd 2011-ig kaptunk haladékot). Erre nem nagyon van példa az EU-ban, vagyis bizonyosan rosszallást váltana ki egy ilyen forgatókönyv megvalósulása. A Fideszben most úgy számolnak, hogy az idei 5-6 százalékos hiányt a következő években 1 százalékponttal lehet mérsékelni: vagyis jövőre optimális esetben is legfeljebb 4 százalékos lehetne a defi cit. Egy menekülőösvény azonban mindig akad, most is: az Európai Bizottság az eljárástól függetlenül úgy látta szerdán kiadott jelentésében, hogy 2011-ben 4 százalék lehet a hiány mértéke. Ez persze nem jelenti azt, hogy a bizottság szerint enynyinek is kell lennie, de nem is sorolja a lehetetlen kategóriába.

Miközben rendre a Pénzügyminisztériummal kötik össze a hitelmegállapodás felülvizsgálatát, nem árt emlékeztetni, hogy Magyarországot hivatalosan a Magyar Nemzeti Bank képviseli a szervezetben. A kormányzótanácsnak az MNB elnöke is tagja – a testület évente egyszer ülésezik.