Romos kultúrház helyett digitális könyvtár
Hamarosan így töltheti szabadidejét az a bükkszentkereszti lakos – felnőtt vagy idős –, aki ma még egy lepusztult épületbe lép be, ha az ezerkétszáz lelkes falu központi helyén lévő kultúrházba igyekszik. Az Eger és Miskolc közötti festői szépségű hegyi falu egyike annak az 573 településnek szerte az országban, amely faluháza, kultúrháza, vagy egyéb közösségi épülete felújítására, modernizálására támogatást nyert az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) irányító hatósága, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által többfunkciós szolgáltató központok létrehozására tavaly ősszel kiírt pályázaton.
Halász Rezső, Bükkszentkereszt polgármestere azt mondja: szinte az utolsó pillanatban érkezett a lehetőség, hiszen kultúrházuk, amely korábban iskolaként működött, annyira lerobbant állapotba került, hogy oda jó szívvelmár nemigen tették be lábukat a falubeliek. Most azonban, hogy 38 millió forintos támogatást nyertek az Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér (IKSZT) létrehozására kiírt pályázaton, elkezdhetnek álmodni egy szebb és működőképesebb épületről, amely reményeik szerint két éven belül elkészülhet. Nemcsak felújítják, és korszerű hangtechnika mellett egyéb gépészeti berendezésekkel szerelik fel, de digitális könyvtárat is létrehoznak itt, s egy internetes teaházban biztosítják a világhálóhoz való hozzáférés lehetőségét. Azért nem a szokásos netkávézót képzelték ide, mert a teaházban felszolgálhatják a falu messze földön híres gyógyfüvesének, a nyolcvankét éves Szabó Györgynek a különféle szárított gyógyfüvekből, virágokból összeállított „varázskeverékeit”. A megújult kultúrház arra is módot ad majd, hogy a falu lakóinak ünnepeit – esküvőt, egyéb mulatságokat – ne az iskola tornatermében kelljen megtartani, s mivel Bükkszentkereszt kedvelt üdülőtelepülés, az ideérkező több száz vendég is használhatja a rendbe hozott közösségi teret.
Erre a kétfordulós támogatási programra az észak-magyarországi régió pályázott a legsikeresebben: a nyertesek ötöde került ki ebből a körzetből – tudom meg Ignácz Dávidtól,a miskolci Helyi Vidékfejlesztési Iroda vezetőjétől. Első körben a jelentkezőknek egy megvalósíthatósági tervet kellett készíteniük, ez alapján az ezerháromszáz pályázóból kilencszázhetvenet választottak ki, ők lettek az IKSZT-címbirtokosok. Többségük települési önkormányzat, de egyesületek, alapítványok és egyházi jogi személyek is szép számmal képviseltették magukat.
Csak a címbirtokosok nyújthattak be támogatási kérelmet a beruházási pályázatra, mely lehetőséggel 879 település élt. A vissza nem térítendő európai uniós támogatás legmagasabb igényelhető összege 200 ezer euró volt. Idén áprilisban választották ki a nyerteseket: 573 pályázó nyert együttesen 25,4 milliárd forint értékű támogatást.
A győztes falvak felújíthatják, kibővíthetik a meglévő, de rossz állapotú vagy funkcióját vesztett települési művelődési házat, faluházat, s a támogatás lehetővé teszi, hogy az így megújult épület berendezéseit, szükséges eszközeit beszerezzék. Fontos, hogy a konstrukció révén három éven át a működtetés költségeihez is hozzájárulást kaphatnak. A segítség persze nemcsak eszközökről és épületekről szól, a háttérben komoly elméleti és módszertani munka is folyik. Az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet több országos szervezettel, valamint társminisztériumokkal karöltve létrehozott egy módszertani központot, amelynek feladata, hogy a nyerteseket a helyi közösségépítésben segítse. A pályázók különféle, a helyi igényeknek megfelelő funkciókat terveztek be az épületek falai közé az internet hozzáféréstől kezdve az információs vagy könyvtári szolgáltatás biztosításán át az ifjúsági közösségi, közművelődési, egészségmegőrzési és vállalkozásfejlesztési programok szervezéséig, akár tanodák kialakításáig. Mindez azt a célt szolgálja, hogy az érintett falvak lakói számos olyan szolgáltatáshoz juthassanak hozzá helyben, amelyekhez eddig utazniuk kellett, ugyanakkor viszszataláljanak saját kisközösségeikhez is, értékelve az együtt töltött időt, a beszélgetést, a közös programokat, vagy – mint Bükkszentkereszt esetében – a helyi történésekről egy különleges, helyben gyűjtött és szárított gyógyfüvekből készült tea mellett diskuráljanak el.
