Körbeássák a „görögtüzet”
Ha egymásnak nem is ellentmondó, de a nyugtalanság különböző fokát tükröző nyilatkozatok hangzottak el szerdán is a görög, illetve a portugál és a spanyol helyzet megítéléséről, ami aligha segíthette az ideges piacokat a tisztánlátásban. A drámainak tetsző keddi tőzsdei zuhanások, államkötvényhozam-emelkedések és euróhanyatlás után a szerdai piaci események már mérsékeltnek látszottak, bár a közös valuta éves mélypontja körül maradt, s a görög, portugál és spanyol hozam is tovább kapaszkodott felfelé. A tőzsdei indexek is lefelé tartottak, de már nem olyan ütemben, mint előző nap, s ezt több piaci megfigyelő is azzal magyarázta, hogy túlreagálták a félelmeket, az elterjedt pletykákat.
Utóbbiakat – mármint, hogy Madrid a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) tárgyal – Olli Rehn pénzügyi biztos szerda délelőtt a leghatározottabban cáfolta, s újra megismételte: Görögország egyedi eset. Hatalmas adóssága, amely a GDP 150 százalékán tetőzhet a vasárnap tető alá hozott hitelmegállapodás értelmében, és az elkövetett csalások a költségvetési adatokkal, különleges helyzetbe hozták Athént, ahol az új kormány mindent megtesz a kiigazítás érdekében, de ehhez persze idő kell. Vagyis Rehn szerint a megfelelően reagáló Spanyolország és Portugália nem említhető egy lapon Görögországgal.
Mégis felfedezhető volt hangjában némi aggodalom, hiszen a szerdán közzétett tavaszi előrejelzés újra megerősítette: a deficitek és adósságok megemelkedett szintje – még ha az nem is haladja meg az Egyesült Államokét vagy Japánét – az eurózónában és az unióban bizonyosan a vártnál gyorsabb ütemű elszánt gazdaságpolitikai kiigazításokat követel meg a tagállamok hosszú sorától. Csak így lehet körbeásni a „görögtüzet”, és megakadályozni a terjedését. Közben Merkel német kancellár és Weber jegybankelnök a kétkedő berlini parlamentet igyekezett meggyőzni arról, hogy elkerülhetetlen a görögök hitelezése, hogy a 110 milliárd eurós, példa nélküli csomagra szükség van.
A szerdai tájékoztatóján Rehn az idei növekedési ütemet egy százalékban, a jövő évit 1,7 százalékban határozta meg, vagyis kissé kedvezőbb iramot jelzett, mint az őszi becslés. A munkanélküliség sem éri el a tíz százalékot éves átlagban, de a foglalkoztatás sem javul, mert például a csökkentett munkaidő miatt előbb a munkaórák száma növekszik, és szóba jöhet új alkalmazottak felvétele. A költségvetési hiányok a GDP-hez képest idén és jövőre 6,6, illetve 6,1 százalékot tesznek ki az eurózónában, az államadósság 84,5-ről 88,5 százalékra emelkedik.
Ez pedig nagy kihívás a mostani pánikhangulatban. A tagállamoknak egyszerre kellene csökkenteniük a deficitet és az adósságot, és olyan reformokba belevágniuk, amelyek növelik a termelékenységet és a foglalkoztatást. Az Európai Bizottság – abban a reményben, hogy a tagállamok megfogadják majd az ajánlásokat – hamarosan részletesebb tervvel áll elő.
Intelmek Magyarországnak
Idén stagnálást, jövőre 2,8 százalékos növekedést vár Magyarországon a brüsszeli bizottság, amely tartja eddigi ismert előrejelzését, hogy idén 4,1, 2011-ben 4 százalékos lehet a költségvetés GDP-arányos hiánya, vagyis a konvergenciaprogramban megjelöltnél magasabb. Jövőre a deficitnek a háromszázalékos plafon alá kellene ereszkednie, s a jelentés kritikusnak nevezi, hogy a 2008. novemberi nemzetközi hitelmegállapodásban rögzített fiskális tervek maradéktalanul teljesüljenek. Jövőre a nemzeti össztermék több mint egy százalékára rúgó kiigazításra lesz szükség, ellentételezni kell az szja csökkentésének és a jegybanki veszteségeknek a hatását. Az idei büdzsében a 0,3 százalékos többlethiány a Malév újraállamosításából, a közlekedés támogatásából és az ingatlanadó kieséséből fakad.
