Az így 30 milliárd euróra emelkedő forrásokból a korábbinál több támogatást folyósíthat a bank a globális hitelválságból lassan kievickélő kelet-közép-európai régió számára, hozzásegítve a fenntartható gazdasági növekedéshez. A horvát fővárosban fogadják el a középtávú tőkekihelyezési tervet, melynek értelmében az EBRD 2011 és 2015 között évente a 2009-es rekord 7,9 milliárd eurónál is nagyobb összegre, igények szerint 8,5-9 milliárd euróra vállalhat kötelezettséget. Figyelembe véve, hogy minden, a bank által befektetett euró további két eurót generál a magánszférából, öszszesen évi 27 milliárd euró áll majd rendelkezésre.

A bank elnöke a Népszabadság érdeklődésére megerősítette, az új keretből a közép-európai országoknak is jut. Elméletben változatlanul él a terv, hogy az EBRD folyamatosan kivonul az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott országokból. Gyakorlatilag azonban a globális hitelválság idején felmerült igények maradásra bírták a fejlesztési bankot. A következő évek eseményeitől függően, nagyjából 2012–2015 között, amikor már nem érzi úgy, hogy feltétlenül szükség van rá, egymás után bezárja itteni irodáit.Mirow szerint egyes országok, mint Lengyelország, megerősödve jöttek ki a válságból, mások, köztük Magyarország, változatlanul sérülékenynek tűnnek.