A válság utáni időkre készült az OTP-csoport. Csányi Sándor elnök-vezérigazgató már a március elejei évértékelő tájékoztatóján arról beszélt, hogy a bank aktív szereplője kíván lenni a várható régiós bankkonszolidációnak. Ezt az OTP pénteki közgyűlésén is megerősítette, s elmondta, hogy elsősorban olyan országokban vásárolnának, ahol jelenleg nem érik el a szükséges üzemméretet – ilyen lehet Szlovákia, Románia, Szerbia és Horvátország. – Van, ahol csak érdeklődünk, van ahol átvilágítunk, van ahol tárgyalunk – fogalmazott. A hitelintézet Magyarországon is vizsgálja egy bank megvásárlását, ám ezzel kapcsolatban egyelőre csak annyit kívánt elárulni, hogy nem azMKB-ról van szó, a célpont egy kisebb bank. Csányi sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta azt a múlt heti lapértesülést, hogy az OTP többséget vásárolna a romániai Banca Comerciala Carpatica pénzintézetben. Azt mondta: „hallotta már ennek a banknak a nevét”, de a lehetséges célponttal arról állapodtak meg, hogy egyelőre nem hozzák nyilvánosságra a tárgyalásokat.

A válságtól sújtott 2008-as és 2009-es évek után 2010-ben már némileg javuló környezetre számít az OTP. Az idei azonban még átmeneti év lesz, sok bizonytalansággal, Csányi ezért óvatos tőkepolitikát tart szükségesnek (ezzel indokolta, hogy a bank nem fizet osztalékot), a kockázati költségek nehezen becsülhető alakulása miatt pedig eredményvárakozást sem közölnek. Azon országok közül, ahol az OTP jelen van, Oroszországban, Ukrajnában és Romániában gyorsabb gazdasági növekedésre számítanak, így a hitelkihelyezés tízhúsz százalékos bővülését várják – mondta Bencsik László vezérigazgató-helyettes. Magyarország és Bulgária lassabban lábal ki a gazdasági válságból, ezért ezeken a piacokon inkább a szolgáltatások minőségének javítására helyezik a hangsúlyt. A válság elmúltával Csányi Sándor szerint a csoport jelentős eredményjavulást tud majd felmutatni, hiszen a kockázati költségek a válság előtti 50 milliárdról 230 milliárd forintra emelkedtek, ami azt jelenti, hogy mintegy 200 milliárdos potenciális eredményjavulás benne van a bankban.

A közgyűlésen egyetlen olyan előterjesztése volt az igazgatóságnak, amelyet nem szavaztak meg a részvényesek, mégpedig a tízszázalékos szavazati korlát bevezetése, amely már tavaly sem kapta meg a szükséges támogatást. Csányi Sándor elnök-vezérigazgató a döntést követően hangsúlyozta, hogy a javaslat az esetleges ellenséges felvásárlás – amelynek azonban nyomát nem látták – megnehezítését szolgálta volna. Elmondása szerint a javaslatot jövőre újra beterjesztik.

Oszkó Péter, Farkas Ádám és Csányi Sándor a közgyűlés előtt