Visszalő a M.E.G.A. Trade
Értesüléseink szerint fizetési felszólításokat küldött több hazai üzletláncnak az idén január óta végelszámolás alatt álló, 2006 decemberében élelmiszer-átcímkézésben vétkesnek talált M.E.G.A. Trade jogi képviselője a polcokról annak idején levett, és így ki nem fizetett áruk ellenértékére. A megkeresések alapja az a fura jogi helyzet, hogy egyelőre nincs hatályos bírói végzés arról, hogy az összes akkor gyanúba keveredett termék értékesíthetetlen lett volna. A szakhatóság első intézkedésként felfüggesztette egy sor termék forgalmazását, utána viszont a vádemeléssel záruló vizsgálat befejezéséig csaknem két év telt el. A mostani követelés összege információink szerint több tízmillió forint, nem fizetés esetén pedig per indítására is kész a társaság képviselője. Értesüléseinket Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára hivatalosan úgy erősítette meg, hogy az érdekképviseletnek egy üzletlánc jogásza már jelezte a megkeresés tényét, egyelőre a lehetséges válaszlépéseken gondolkodnak – szó nélkül a cégek mindenesetre nem fizetnek, az biztos. A helyzet külön érdekessége, hogy a cég a megadott telefonszámokon elérhetetlen, de nemcsak a sajtó számára: Koczka Péter, a M.E.G.A. Trade végelszámolója elmondta, hogy neki sem sikerült még felvennie a kapcsolatot a vállalat képviselőivel.
A M.E.G.A. Trade cégcsoport törökbálinti raktárában 2006 karácsonya előtt az ellenőrök tetten érték a cég alkalmazottait, amint – a hivatalos megfogalmazás szerint – jogellenesen átcímkéztek termékeket. Ez volt a nevezetes acetonos ügy: az egyik jó orrú ellenőr megérezte a körömlakk-lemosó jellegzetes szagát, és ennek nyomán egy olyan helyiségre bukkantak, ahol a vegyszerrel a szavatosságjelzéseket eltávolították, ráadásul a címkenyomó gépek még éppen működtek is. Az ügy egyik fő bizonyítéka ennek megfelelően egy karton körömlemosós flakon volt. A helyszínen az illegális tevékenységet végző, többségükben alkalmi munkások ellen nem indult eljárás, a hatóságok a cégvezetőkre koncentráltak, őket gyanúsítottként hallgatták ki. Ennek nyomán a társaságot 2006-ban jegyző két tulajdonos, Ernst Stefan Fischer bécsi, valamint a G. F. Immobil Kft. képviselője, Pavlovszkij Szergej Vitalevics moszkvai lakos ellen a Nemzeti Nyomozó Iroda gazdaságvédelmi osztálya rossz minőségű termék forgalomba hozatalának bűntette alapos gyanújával 2008-ban vádat emelt, ítélet azonban eddig nem született. A gyanúsítottak az eljárás ellen panaszt emeltek és megfellebbezték az élelmiszer-ellenőrző hatóság bírságokra vonatkozó határozatait is. Ezeket a fellebbezéseket a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivataltól kapott tájékoztatás szerint a bíróság később elutasította. Ez utóbbiak egyébként 41 tonna –mintegy 194 ezer darab – lejárt szavatosságú élelmiszerre vonatkoztak, amelyeket később a M.E.G.A. Tradere rótt több millió forintos költséggel megsemmisítettek. Csakhogy a cég által szállított összes tételről hatályos és részletezett végzés információink szerint nem született, így a polcokról leszedett áruk között valóban lehetett akár több ezer olyan termék is, amelynek eladása semmilyen szabályt nem sértett volna. A szállító cég jogi képviselője lényegében erre hivatkozik mostani megkeresésében.
Az 1996-tól Magyarországon tevékenykedő cégcsoport a botrány kipattanásáig az egyik legnagyobb hazai élelmiszer-importőr volt. Több tízmilliárd forintos forgalmában elsősorban német termékek szerepeltek, amelyek közül többet hazai áruházláncok saját márkás termékekként is forgalmaztak. (A Tescóban például tojást.) A forgalomból bevont áruk zömmel hústermékek (sonkák, szalámik, hús- és májkrémek), illetve lekvárok, müzlik, sajtféleségek, tejáruk és egyéb biotermékek voltak. A cégcsoport a legnagyobb áruházak mindegyikében jelen volt, áruik többsége elsősorban olcsósága miatt volt népszerű. A 2006-os ellenőrzési akció, és az azt követő sajtókampányt a cég vezetői „politikai támadásként” értékelték. Akkori nyilatkozataik szerint az agrártárca vezetése rajtuk akart példát statuálni: Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter ugyanis nem sokkal korábban bejelentette, hogy az ágazati szakhatóságok segítségével „kisöprik az uniós szemetet” a hazai boltok polcairól.
Az importőr vállalat szerint azonban a hivatal túllőtt a célon, három decemberi forgalomtiltó határozataival egyetemes büntetésben részesítette a M.E.G.A. termékeit. (A miniszter az ügy kapcsán felvetette az üzletek felelősségét is, amit azonban a kereskedők visszautasítottak, mivel a hatályos előírások szerint jártak el, a legtöbben pedig már a gyanú felmerülésekor levették polcaik ról az érintett termékeket.)
A panasz annak fényében jogos lehet, hogy a rendelkezésekben felsorolt árucikkek többsége akkor még bőven fogyaszthatósági időn belül volt, s az esetleges matricahamisításról pedig külön tételes jegyzőkönyv – legalábbis az árutömeg egészére nézve – nem készült. Így viszont az eljárásban olyan joghézag keletkezett, amelynek alapján a M.E.G.A. mostani követelése akár jogos is lehet – mégpedig tekintet nélkül arra, hogy egyes tételek esetében magát a hamisítást is tetten érték az ellenőrök. Ráadá sul – emlékeztetett az egyik, az ügyet jól ismerő, de ma már más területen dolgozó korábbi élelmiszer-ellenőrző állatorvos – a rendőri nyomozás közvetlenül a cégvezetés felelősségére irányult, ám a valóságban egyáltalán nem zárható ki az sem, hogy egyes dolgozók (elsősorban helyi munkavezetők) saját hatáskörükben is éltek a szabálytalan jelölés lehetőségével. Emiatt viszont az ügy tényleges felelőse nehezen található meg. Úgy tudjuk, a kereskedők vizsgálják azt is, hogy esetleges pervesztés esetén a jogi helyzetet előidéző állami hatóságra, illetve ma jogutódjára, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalra hárítják tovább fizetési kötelezettségüket.
Az egyes árucikkek fogyaszthatósági idejének meghosszabbítására külön jogszabályok szerint mind a gyártóknak, mind a kereskedőknek van törvényes lehetőségük is. A lejárat meghoszszabbításáról, vagy más minőségi osztályba sorolásról kötelező jegyzőkönyvet készíteni és az eljárásról értesíteni kell az élelmiszer-ellenőrző hatóságot is. A lejárt szavatosság eltitkolása, vagy a termék illegális átdátumozása az egyik legsúlyosabb élelmiszerekkel elkövethető bűncselekmény, amelyért a vétkes három évig terjedő börtönbüntetést is kaphat.
