Igazgatóváltások „közérdekből”
Tegnap a Mol éves közgyűlésén talán csak az keltett némi feltűnést, hogy az igazgatóságba beválasztották a kormányvárományos Fidesszel nyíltan rokonszenvező Járai Zsigmondot, az egykori Fidesz-kabinet pénzügyminiszterét, illetve Parragh Lászlót, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökét. A harmadik új igazgatósági tag Martin Roman, a két éve Mol-tulajdonrészt szerző cseh áramszolgáltató, a CEZ elnökvezérigazgatója lett. A távozó három igazgatósági tag, Akar László, Kamarás Miklós és Kemenes Ernő inkább a baloldalhoz köthető.
A felügyelőbizottságba pedig az SZDSZ-hez kötődő Vásárhelyi István távozása után a jobboldali médiabefektetéseiről ismert – de ennél jóval kiterjedtebb tevékenységű – Töröcskei István került be. Kérdésünkre, miszerint érvényesültek-e pártszempontok a politikailag érintett új tagok kiválasztása során, Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató határozottan leszögezte: az új tagok megkérdőjelezhetetlen szaktekintélyek, akik bizonyára nagyban hozzájárulnak majd a nemzeti olajtársaság további fejlődéséhez. Emlékeztetett, hogy valamennyiüket személyesen ismeri: Járai Zsigmond, illetve Töröcskei István hozzá hasonlóan korábban bankárként tevékenykedett. Hernádi Zsolt ugyanilyen elismeréssel adózott a távozók munkája előtt is. Megfogalmazása szerint a váltás kapcsán nem érdemes pártpolitikai szempontokat felvetni.
Hangsúlyozta: az új tagok kiválasztásában az igazgatóság „minden érintett” (ahogy ő angol szóval mondta, stakeholder) érdekét szem előtt tartva döntött. Ide értendők a részvényesek, a fogyasztók vagy akár a magyar társadalom is – tette hozzá. A Mol elnökhelyettese, Csányi Sándor OTP-vezér részt vett a közgyűlés előtti megbeszéléseken, de az ülés előtt távozott.
A közgyűlésen kiderült: tavaly a Mol-csoport – ma már többek között a szlovák Slovnaft és a horvát INA nemzeti energiatársaságokat is beleértve – 3200 milliárd forint (mintegy 16 milliárd dollár) árbevételt ért el. Noha ez 300 milliárdos csökkenés, a cég továbbra is a legnagyobb magyar vállalat. Az eredményadatok a különböző számítási módszertanoktól függetlenül tavalyhoz képest többnyire jelentősen javultak. Az összefoglalóként közölt üzemi eredmény 200 milliárd forintról 250 milliárd forintra, a magyar számviteli szabályok szerinti üzemi eredmény 102 milliárdról 186 milliárdra, az adózás előtti eredmény magyar szabályok szerint mínusz 223 milliárdról plusz 272 milliárdra, míg nemzetközi szabályok szerint 158 milliárdról 188 milliárdra emelkedett Az adózott eredmény magyar szabályok szerint mínusz 223 milliárdról plusz 253 milliárdra emelkedett, míg nemzetközi elvek alapján 141 milliárdról 105 milliárdra csökkent. A cég vezetői hangsúlyozták, hogy mindezt romló gazdasági környezetben sikerült elérni.
A jelentősen emelkedett nyereséget a Mol megtartja magának, nem fizet osztalékot. Ezt a közgyűlésen megjelent részvényesek teljes mértékben tudomásul vették. (A Molban ma már nincs állami tulajdon.)
Ugyanakkor tény, hogy a jelek szerint az egyetlen, Mol-vezetőséggel nem baráti viszonyban lévő, 21 százalékos részvényhányadot birtokló orosz Szurgutnyeftyegaz a folyamatban lévő hatósági eljárásokra tekintettel ismét nem vehetett részt a közgyűlésen. Hernádi tájékoztatóján közölte: tudomása szerint az orosz cég képviselője megfi gyelőként jelen volt. Mindazonáltal sokan még emlékeznek azokra a két-három évvel ezelőtti szócsatákra, amelyeket a csomag előző tulajdonosa, az OMV képviselője és Hernádi vívott a közgyűléseken – rendre utóbbi győzelmével.
