Több mint negyedével csökkent a használatba vett új lakások száma az idei első negyedévben, miközben az építési engedélyek száma csaknem a harmadával maradt el az egy évvel korábbitól – derül ki a KSH adataiból. A vizsgált időszakban mindössze 14 önkormányzati lakás épült, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag teljesen leállt az önkormányzati lakásépítés. Az év első három hónapjában használatba vett csaknem 4900 lakás 86 százalékát vállalkozók építették, a házilagos kivitelezések, kalákaépítkezések aránya 11 százalékra csökkent. Építési engedélyt január és március között 5600 lakásra kértek, míg egy éve, már a válság kitörése után majdnem 8000 ilyet adtak ki – igaz, ezek kivitelezését vélhetően még a pénzügyi krízis kirobbanása előtt kezdték el.

Érdekesség, hogy miközben nőtt a lakóparki lakásépítés volumene, átlag feletti volt a visszaesés a többszintes, többlakásos épületeket körében. Utóbbiak ugyanis tipikusan a tömegpiacra készülnek, vásárlóik túlnyomó többségét az azóta visszaszorult szocpollal és állami támogatású hitellel élni tudó fiatalok jelentették.

A lakáspiaci lejtmenet ívét jelzi, hogy az építések a rendszerváltás után tapasztalt mélypontra zsugorodnak, vagyis idén körülbelül 20 ezer lakás készülhet, akárcsak jövőre. A legjobb években évente 44 ezer lakás is elkészült, a rendszerváltás után. Előtte, a nagy lakótelep-építési hullám idején, például 1975-ben az épített lakások száma elérte a 100 ezret. A jelenlegi viszonyok között évente 43-44 ezer lakás tudná garantálni a minőségi és mennyiségi igények kielégítését.

A Társaság a Lakásépítésért Egyesület (TLE) az adatok kapcsán hangsúlyozta: a lakásépítések számát az elmúlt évtizedekben is alapvetően befolyásolta az állami szerepvállalás. A lakásállomány megújítása közügy, amit össze kell kapcsolni a gazdaságfejlesztéssel és társadalmi programokkal. A Fidesz szakpolikusai által is támogatott Otthonteremtési programjuk már ismert, aszerint a különféle támogatások összegének el kell érnie a GDP 1,5 százalékát, hogy hatékonyak legyenek.

A Magyar Ingatlanszövetség elnöke, Mehrli Péter szerint is gyorsan lépni kellene, hogy legalább a csökkenést megállítsák. A második fél évben már konkrét intézkedésekben kell testet ölteniük a mostani elképzeléseknek – mondta. Mehrli szerint az áfacsökkentés lehetne az egyik legjobb intézkedés, mivel a legnagyobb bevételt az államnak az új lakások értékesítése, vagyis áfája hozza. Ha a lakások árát lehetne mérsékelni (vagy legalább a fejlesztők veszteségeit), az gyors sikert hozna. Az igazi áttörés azonban a bankok együttműködése nélkül nem lehetséges.

Szakértők szerint a lakáspolitika átgondolásakor más anomáliákra is figyelni kell: például a KSH adatsorából az is látszik, hogy az építkezések több mint fele a közép-magyarországi régióra korlátozódik.