Görögország segélyre vár
Egyik sem csoda, már csak azért sem, mert kiderült: a múlt héten még 45 milliárd eurósra taksált segélycsomag elméletileg már 120 milliárdosra hízott, igaz, még egyetlen illetékes fórumon sem bólintottak rá. Ez azonban már csak idő kérdése. A görög–portugál krízis következménye, hogy a nemzetközi piacon már az euró jövőjét is kétségbe vonják, mondván, egyre inkább beigazolódni látszik, hogy politikai unió nélkül hosszú távon fenntarthatatlan a monetáris szövetség.
Miután tegnapelőtt a görög és a portugál államadósságot minősítette le a Standard & Poor’s, tegnap már Spanyolországén is rontott, igaz, azt még a befektetésre ajánlott kategóriában tartotta, de negatív kilátással. Jeorjiosz Papandreu görög kormányfő az ország újjászületésének esélyét is látja a kialakult helyzetben, legalábbis így próbálta lelkesíteni pártja politikusait. Akiknek erre szükségük is van, hiszen a görögök igencsak felpaprikázott hangulatban várják a kormány megszorító intézkedéseit, s minden ellen lázadnak: ma is sztrájkolnak a közlekedési dolgozók.
A piacokon ennek megfelelően elég feszült a hangulat, a tőzsdék tegnap is buktak Európában, sőt még a forint is gyengülni kezdett délelőtt. Az euró árfolyama a 272-es szint fölött is járt, igaz, végül 270 alatt zárta a napot a forint.
A befektetőket még az sem nyugtatta meg, hogy egyre több részlet szivárgott ki a segélycsomagról, immár olyan forrásokból is, amelyek hitelesnek tekinthetők. Eszerint Görögország a hároméves kiigazító programjának megvalósítására 120 milliárdos hitelre számíthat az euróövezeti országoktól és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF). Az Európai Központi Bank elnöke, Jean-Claude Trichet és az IMF ügyvezető igazgatója, Dominique Strauss-Kahn Berlinben legalábbis erről győzködte a németeket. Az is kiderült, hogy – növelendő a piac bizalmát – kikötötték: a hitel felvétele esetén Görögország meglévő adósságait nem ütemezheti át. Strauss-Kahn figyelmeztetett: ha nem sikerül gyorsan lezárni ezt az ügyet, annak valóban tovagyűrűző hatása lehet.
