Egyre többet költenek beruházásra a cégek
A hazai kis- és középvállalkozások (kkv) – összegét tekintve – tavaly lényegesen kevesebb új hitelt vettek fel a kereskedelmi bankoktól, mint egy évvel korábban. Ezt részben a hitelezési feltételek szigorodása okozta, de a kereslet is csökkent, illetve változtak az igények, amit jól mutat, hogy arányában a legnagyobb viszszaesés a beruházási célú kölcsönöknél következett be, a bizonytalan gazdasági környezet miatt a cégek fejlesztéseik elhalasztása mellett döntöttek. A válság több vállalkozást kényszerített arra, hogy rövid távon gondolkodjon, illetve sok esetben a túlélés volt a cél, ezért a beruházási hitelekkel szemben a rövid távú kölcsönök iránt nőtt az igény, emellett a válságban még stabilan működő vállalatok közül is sokan inkább a kivárás mellett döntöttek. Különösen a krízis által leginkább érintett ágazatokban csökkent a kereslet, mint például az autóipar vagy a szállítmányozás – mondták lapunknak az UniCredit Banknál.
A beruházási célú hitelezés sem állt le azonban teljesen, tavaly is voltak olyan társaságok, melyek képesek voltak hosszú távra tervezni és fejlődni. A cégek azonban jóval óvatosabbak: az OTP tapasztalatai szerint például a közepes méretű vállalkozások fejlesztéseket jellemzően akkor indítanak, ha az adott beruházási célhoz uniós támogatást is lehet igényelni – így az energiaszektorban, az élelmiszer-kiskereskedelemben vagy a mezőgazdaságban gépbeszerzésekre, környezetvédelemi beruházásokra. A mikro- és kisvállalati ügyfélkörben ezzel szemben inkább tárgyi eszköz vásárlásra, ingatlanfejlesztésre vettek fel beruházási hiteleket, amely nem jelentett változást a korábbi gyakorlathoz képest. A forint jelentős árfolyam-ingadozása miatt csökkent a kereslet a devizaalapú hitelek iránt, a cégek inkább a forintban jegyzett konstrukciókat keresik. A Volksbanknál arról számoltak be, hogy a devizaalapú hiteleknél hatvan százalékkal több volt a forintban igényelt kölcsön – igaz, ebben a forintalapú refinanszírozott hiteleknek is komoly szerepük volt. Az MFB konstrukciói iránti keresletnövekedésről adtak számot a többi banknál is. A CIB-nél például elmondták, hogy amennyiben egy vállalkozás tavaly mégis a beruházás mellett döntött, akkor elsősorban az MFB által kínált kedvezményes termékei iránt érdeklődött.
A válságot ugyan még nem hagytuk magunk mögött, ám az utóbbi hetekben mind több biztató jel érkezik a gazdaságból, valamint fontosabb exportpiacainkról, így például Németországból. Ennek megfelelően a beruházási hitelek iránt igényekben is érződik már némi élénkülés, a kép azonban még meglehetősen vegyes, egyes bankok már növekedésről számolnak be, míg mások ezt egyelőre nem érzik.
Az UniCreditnél például arról tájékoztattak, hogy a piac éledezik, a fellendülés húzószektora a termelőipar lehet. Fokozatosan nő az igény az exportelőfinanszírozás, a faktoringlehetőségek és általában a kereskedelemfinanszírozási ügyletek iránt. Élénkülésről számoltak be az OTP-nél is, míg a CIB egyelőre nem tapasztal változást, és a Volksbanknál is úgy számolnak, hogy nyártól nőhet majd újra a kereslet.
Jelentősebb élénkülésre ugyanakkor mindegyik megkérdezett bank legfeljebb a második fél évtől számít. A kereslet a beruházási hajlandóság változásától függ, melyet egyértelműen befolyás az üzleti bizalom alakulása, a vonzó, reális időn belül megtérülő projektek száma, a kapacitáskihasználtság változásai, illetve az egyes vállalatok termékei iránti kereslet – fogalmaztak a CIB-nél. A bank idén még összességé ben a beruházások csökkenésére számít, a visszaesés mértéke azonban már kisebb lesz, köszönhetően a kereslet, különösen az export élénkülésének. Ilyen körülmények között feltételezhetően a beruházási jellegű hitelek iránti kereslet sem ugrik meg egyik napról a másikra. Bizonytalansági tényezőt jelent továbbá, hogy az új kormány miképp szándékozik majd támogatni a kkv-szektort, az államilag támogatott hitelek esetén ugyanis érezhetően gyorsulhat a hiteldinamika – tették hozzá. A beruházási kedv érzékelhetőbb mértékű növekedésére számítanak a második fél évtől az UniCreditnél és az OTP-nél is, utóbbi banknál jelentősebb növekedést 2011-től várnak.
A válság hatására szigorodtak mind az ár (kamatok, kezelési költség), mind a nem árjellegű (elvárt fedezetek, biztosítékok) feltételek, s ezek gyors lazítására egyelőre nem is lehet számítani. Az OTP-nél például elmondták, hogy mivel a gazdaság teljesítménye idén még várhatóan csökken, a vállalatok finanszírozási kockázata pedig továbbra is magas, ezért a nem árjellegű feltételekben látványos könynyítések nem várhatóak. A banki forrásköltségek mérséklődésének köszönhetően azonban a kamatok csökkenni fognak. Az UniCreditnél úgy fogalmaztak: az a vállalkozás kaphat hitelt, amely igénylésében igazolni tudja működő- és jövedelemtermelő-képességét, vagyis azt, hogy a hitel visszafizetéséhez elegendő cash flowt tud majd termelni. A gazdasági válság által leginkább érintett iparágakban, mint az építő- vagy az autóipar azonban az eddiginél is és körültekintőbb hitelezés várható.
