Bankvezérek a vallatószéken
Szenátusi meghallgatásán Lloyd Blankfein elnök-vezérigazgató tagadta, hogy bankja olyan jelzálogpiaci termékeket sózott volna ügyfelei nyakába, amelyekről biztosan tudta, hogy pillanatokon belül értéküket vesztik. A Goldman Sachs első embere szerint nem tévesztették meg befektetőiket 2007-ben, a másodlagos jelzálogpiaci válság kitörésének előestéjén, amikor a döglött papírokat tartalmazó új termék – hivatalos nevén az Abacus 2007-AC1 – forgalmazását megkezdték.
A tőzsdei felügyelet (SEC) és az ügyet vizsgáló szenátusi albizottság ezt másként látja. A nyomozati albizottságot vezető Carl Levin szenátor Blankfein szemére vetette, hogy a Goldman Sachs etikátlanul járt el, amikor az ingatlanárak esésére játszott, miközben ügyfeleinek az áremelkedésből profitáló termékeket adott el. Így nem is csoda, hogy miközben a világ legnagyobb befektetési bankja – Levin szenátor szerint – 3,7 milliárdot nyert az ingatlanpiaci áreséssel, aközben ügyfelei végleg búcsút inthettek a pénzüknek. A 2007-ben 70 millió dolláros jövedelmével iparági rekordot felállító Blankfein kedden az albizottság előtt azt is elmondta, hogy cége a válság áldozatának tekinthető, hiszen csak az ingatlanpiaci befektetésein csak 2008-ban 1,2 milliárd dollárt bukott.
A tőzsdefelügyelet azzal is vádolja a bankot, hogy a kérdéses jelzálogpiaci termékek kibocsátási tájékoztatóján elhallgatta az érdeklődők elől, hogy az ügyletben részt vevő, a portfólió összeállításában segédkező Paulson & Co. fedezeti alap éppenséggel a papírok értékvesztésében érdekelt. Ezzel a SEC szerint a Goldman Sachs értékpapír-piaci csalást követett el.
Az „Abacus-hadművelet” lebonyolításáért felelős Fabrice Tourre alelnök szenátusi meghallgatásán kategorikusan visszautasította a SEC vádjait – írja a Bloomberg. A 31 éves bankár tagadta, hogy megtévesztette volna a termék megvásárlásával hatalmasat bukó ACA Management LLC és a német IKB bank befektetőit, azt állítva, hogy a Paulson & Co. a termék megvásárlásában lát fantáziát, holott ennek éppen az ellenkezője volt igaz.
Az ACA és az IKB egyaránt otthonosan mozgott a magas kockázatú termékek piacán, tudták mit vesznek – hangsúlyozta az alelnök. Persze a sokat érő információkkal Tourre is tisztában volt, hiszen belső levelezéseiben már 2007 elején nem ok nélkül utalt arra, hogy a másodlagos jelzálogpiaci befektetések „odakozmálnak”.
Blankfein határozottan viszszautasította, hogy bármikor is a saját ügyfeleik megkárosításával kerestek volna pénzt. Ezt egy ilyen nagy hírű, 140 éves múltra visszatekintő bank egyszerűen nem engedheti meg magának – szögezte le, egyben pályafutása legsötétebb periódusának nevezve a vádaskodásokkal terhelt mostani időszakot. Úgy vélte, politikai lejárató kampány indult a Goldman ellen, amely tavaly, az állami mentőöv visszafizetésével ismét függetlenítette magát a Washingtontól és már tisztes nyereséget is fel tud mutatni. Elemzők szerint Blankfein okosabban tenné, ha inkább az együttműködési készségét domborítaná ki, ugyanis a Washingtont felhergelő magatartása a nagyobb szigor irányába mozdíthatja el a függőben lévő pénzügyi reformokat, és annak nem csak a Goldman látná a kárát.
Egyébként a kommentárok szerint mind a vizsgálóbizottság, mint a bankárok jól teljesítettek a tízórásra nyúlt meghallgatáson.A szenátorok bizonyították az amerikai fogyasztók érdekei iránti elkötelezettségüket, a bankárok pedig keményen állták a sarat. Utóbbit a piac is díjazta: a meghallgatás végére 549 millió dollárral 83 milliárdra nőtt a Goldman tőzsdei részvényárfolyam alapján számított piaci értéke.
