Nullszaldós lehet az erőművita?
Tegnap az Európai Bizottság engedélyezte a hazai erőművek felbontott áramvásárlási szerződéseinek Magyarország által kidolgozott rendezési tervét. A magyar állam tavalyelőtt uniós nyomásra felbontotta a hoszszú távú szerződéseket. Egyes erőművek pereket indítottak, mondván, a privatizációval átvett szerződések ismeretében beruháztak, ami így már nem térülhet meg nekik. Az unió segítségével ugyanakkor a magyar állam azt mutatta ki, hogy az erőművek pedig a szerződések folytán tiltott állami támogatást kaptak. Az Országgyűlés döntése alapján az egymással szembeni, egyaránt több tízmilliárdos követeléseket összevezetnék. Az unió tegnap ezt engedélyezte, amiről ma a kormány is tárgyal – tudtuk meg Hónig Péter energiaügyi minisztertől. Becslése szerint az erőműveknél kimutatott veszteség nagyobb, mint a magyar állam követelése. Ugyanakkor a törvényhozók korábban úgy döntöttek: az államkassza ilyen esetben sem fizet az erőműveknek – emlékeztetett. De így az állam sem kérhet már pénzt az erőművektől –tette hozzá. A miniszter egyetértett azokkal a szakértői véleményekkel is, miszerint egyelőre nem lehet véglegesíteni a követeléseket. Ez ugyanis jövőbeni piaci folyamatok függvénye. Eme érvelés szerint, ha egy erőműnek szerződés híján, számára szerencsés piaci körülmények között magasabb volt a bevétele, nem érte kár. Ezt az eredetileg akár 2024-ig kötött szerződések tekintetében ma nehéz megmondani. Tehát még bármely félnek felmerül többletigénye – vélik.
Mindezek mellett továbbra is zajlanak azok a perek, amelyeket az egyaránt a francia hátterű Dunamenti és Budapesti Erőmű – utóbbi Hónig Péter előző munkahelye –, illetve az amerikai AES-Tisza indított az ügy kapcsán a magyar állam ellen. Nemrég kiderült, a költségvetés már több, mint egymilliárd forintot költött a washingtoni bíróságon a magyar államot képviselő ügyvédi irodára. Hónig Péter korábban peren kívüli egyezséget szorgalmazott.
Több gáz után jár kedvezmény
A gázszolgáltatók kérésére a kormány ismét változtatott a szociális energiaár-támogatásról szóló, utoljára április elején módosított rendeleten – tudtuk meg Szollár Domokos kormányszóvivőtől. Eszerint mintegy 40 800-ról 43 400 megajoule-ra (1200-ról 1276 köbméterre, nagycsaládosok esetén duplaennyire) növelték azt az első fél évben elfogyasztható mennyiséget, amennyi után a jogosultaknak jár a kedvezmény. A cégek belső elszámolása ugyanis ezt tudja kezelni –közölte a szóvivő. Az ellentmondó hírek kapcsán közölte: azon nem változtattak, hogy a legrászorultabbaknak június végéig jár a teljes energiadíj-kedvezmény, a második sávban az eddigi fele, a többi rászoruló pedig e hónap végétől már nem kap támogatást.
