Az izlandi vulkánkitörés miatt leállított légi forgalom – mint a tagállamok közlekedési minisztereinek eddigi egyeztetésein is kiderült – arra ösztönözte a soros spanyol elnökséget és a bizottságot, hogy a helyzet sürgős átgondolását kezdeményezze. Ígéretéhez híven Sim Kallas közlekedési biztos a bizottság keddi ülésén terjesztette elő javaslatait. A csomag, amelyet május negyedikén rendkívüli tanácsülés keretében áttekintenek a közlekedési tárcavezetők is, szorgalmazza egyebek között a vulkanikus hamu mérésének korszerűsítését, erre a feladatra munkabizottság felállítását, s ajánlások megfogalmazását már szeptemberre. Továbbá szorgalmazza az állami támogatási szabályok koordinált alkalmazását, hiszen a légitársaságok példa nélküli helyzettel – és tehetetlenséggel – találták szembe magukat. Az állami támogatás szükségességéről a tagállamok kormányai döntenek, de az egységes alkalmazást Brüsszelnek is figyelemmel kell követnie, hogy ne keletkezzenek piaci zavarok, hogy egyik társaság se jusson indokolatlan versenyelőnyhöz. Ez más értelmezésben azt jelenti, hogy csak a légtérzár miatti veszteségek esetleges pótlásáról lehet szó. De ezzel együtt, a tagállamoknak a lehető legszigorúbban érvényesíteniük kell az uniós utasjogokat is.

Ami az operatív teendőket illeti, a következő időszakban a legfontosabb, hogy rugalmasan kezeljék a szabályokat, vagyis a légitársaságok megfelelő menynyiségű leszállási engedélyt kapjanak a kimaradt forgalom pótlására, ha kell, éjszaka is repülhessenek ott, ahol ez egyébként tiltott, s napirenden van az is, hogy egy időre felfüggeszthessék a légi irányításért fizetett díjak átutalását.

Az észt biztos gyorsítaná az egységes európai légtér kialakításának folyamatát, vagyis például az európai központi légiforgalom-szervezői feladat kiosztását. A spanyolok szerint erre az Eurocontrol a megfelelő szervezet. A terv része lesz, hogy válság esetén, ha valamely közlekedési ágazat kiesik a forgalomból, akkor a többi gyorsan átvehesse a helyét.

Az első és igen elnagyolt becslés szerint az európai légi ipart hozzávetőlegesen 1,5-2,5 milliárd euró veszteség érhette a leállás egy hete alatt, de a légtérzár teljes gazdasági hatására még nem született becslés. Kallas utalt rá, hogy miközben a légitársaságokat nyilvánvalóan kár érte, a szállodák például megteltek a várakozó utasokkal. A bizottság elé terjesztett részletes tájékoztató anyagból kiderül azonban, hogy ebben a negyedévben az uniós GDP-ből legfeljebb 0,1 százalék hiányozhat a végső elszámolásnál.