Forintot gyengíthet az Orbán–Simor-csörte

Egy a Fidesz és a jegybank közötti elhúzódó konfliktus külföldi elemzők szerint a forint gyengülését, az állampapírpiaci hozamok emelkedését és a jegybanki alapkamat további csökkentésének ellehetetlenülését okozhatja. A magyar elemzők nem ennyire borulátók, de úgy vélik: Magyarország nemzetközi megítélésének biztosan árt a nyomásgyakorlás.

A Fidesz eddig sem rejtette véka alá, hogy nem látja szívesen Simor Andrást a Magyar Nemzeti Bank (MNB) élén, a kormányzati szerepre készülő párt vezetői pedig az utóbbi napokban újra megerősítették, hogy a továbbiakban nem kérnek a jegybankelnök munkájából. Orbán Viktor hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóján bírálta azMNB-t, melyet offshore-lovagok szálláshelyének nevezett, míg tegnap Pokorni Zoltán mondta azt egy interjúban, hogy Simornak le kellene mondania. Simor ugyan hétfőn, a monetáris tanács kamatdöntő ülését követő tájékoztatóján elmondta, hogy nem kíván lemondani, ám így is kérdéses, hogy a forint-, illetve a kötvényárfolyamok hogyan reagálnak arra, ha a kormány és a jegybank kapcsolata ennyire feszült. A helyzet már csak azért is rendkívül kényes, mert az Európai Központi Bank (EKB) és Brüsszel egyaránt fontosnak tartja a jegybankok függetlenségét.

– Az tudható volt, hogy az új kormány és az MNB vezetője között komoly ellentét feszül –fogalmazott Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő elemzője. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője számára viszont a tegnapi kijelentések okoztak némi meglepetést. Bár számára sem a felek közötti ellentét jelentett újdonságot, hanem az, hogy a választások után ilyen hamar és ilyen erőteljes kijelentést tett a Fidesz vezetője. Ez pedig arra utal: lecsökkent az esélye annak, hogy csipkelődésekkel, de a jelenlegi vezetéssel azért mégis egymás mellett működik majd az új kormány és a nemzeti bank. A sarkos vélemény ismertetése után valószínűbb, hogy a Fidesz erővel nekimegy az MNB elnökének. Ennek sikere azonban nem biztos a hazai jogszabályok és az EKB borítékolható kiállása Simor és a jegybank függetlensége mellett. Persze lehet mindez a kétharmados többség birtokában másképpen fest.

Az új kormány számára persze az lenne a legkönnyebb, ha az MNB elnöke magától távozna, minden más olyan lépésnek, ami Simor felállítását eredményezné, bizonyosan nem lenne jó nemzetközi visszhangja. Egyelőre azonban marad a lélektani nyomás. Ha ez nem vezet eredményre, akkor bevethetik az MNB és a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) összevonását. A jelenlegi felállások szerint azonban ez nem egy szakmai, inkább politikai döntés lenne, amely ismét csak az EKB nemtetszését válthatja ki. A helyzet értékelésekor az sem elhanyagolható, hogy a jelek szerint a jegybank nem zárkózik el az új kormánnyal való együttműködéstől, vagyis lehetne beszélgetni Simorral a makro- és a fiskális politikai egyeztetésről.

Ennek negatív üzenetével együtt sem biztos azonban, hogy a fejleményeknek markáns hatásuk lenne a forint- vagy a kötvényárfolyamokra – vélekedett mindkét elemző. Török a fentieket annyival egészítette ki, hogy a következő hónapokban várhatóan gyengül majd a magyar deviza jegyzése is, és hasonlót lehet majd látni a kötvénypiacon a hozamoknál. Ezek azonban több elemre lesznek visszavezethetőek, s ha az említett Orbán–Simor vita eljut addig, hogy a jegybank elnökének mennie kell, az ezek közül csupán az egyik lesz.

A külföldi elemzők azonban jobban aggódnak, az MNB első emberének elmozdításáról többen úgy nyilatkoztak: egy ilyen lépés csökkenő pályára küldheti a magyar piacokat és a forintot. A Nomura Bank szakértője szerint például a jegybankelnök személye elengedhetetlen a piaci optimizmushoz és a befektetők jóindulatához. Az előző, külföldiekkel kapcsolatos megállapítást támasztja alá a Barclays Capital londoni elemzőinek véleménye is. Úgy vélik, ha az említett nézeteltérés és az ezzel kapcsolatos „politikai zaj” miatt folytatódik a kockázati elemek visszaépülése a forinteszközökbe, az okot adhat az alapkamat csökkentésének leállítására.

A Fidesz és a jegybank elnöke közötti kötélhúzás érintheti a pénzügyi felügyeletet és elnökét, Farkas Ádámot is. Amennyiben ugyanis Simor András nem távozik önként, elmozdítására kézenfekvő megoldás lehet az MNB és a PSZÁF összevonása, amellyel mindjárt két legyet ütne egy csapásra az új kormány. A két szervezet összevonásával, egy új intézmény létrehozásával a jelenlegi elnökök mandátuma megszűnne. Bár konkrétan Farkassal kapcsolatban az elmúlt napokban nem fogalmaztak meg kritikát a Fidesz részéről, tavaly nyári kinevezésekor jelezték, hogy ne tervezzen hosszú távra. Azóta is érte már kritika a felügyelet munkáját, legutóbb pedig Orbán Viktor hétfői tájékoztatóján mondta azt a PSZÁF-ról, hogy kétséges, ellátja-e azt a feladatot, amelyre létrehozták. A felügyelet elnöke amúgy ugyanannyira elmozdíthatatlan, mint a jegybankelnök, ha magától nem mond le, akkor hatéves mandátuma 2015 nyarán jár le. (H. B.)

Simor András jegybankelnök és Simon András, az MNB szóvivője. Önként nem megy
Simor András jegybankelnök és Simon András, az MNB szóvivője. Önként nem megy
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.