A Fidesz eddig sem rejtette véka alá, hogy nem látja szívesen Simor Andrást a Magyar Nemzeti Bank (MNB) élén, a kormányzati szerepre készülő párt vezetői pedig az utóbbi napokban újra megerősítették, hogy a továbbiakban nem kérnek a jegybankelnök munkájából. Orbán Viktor hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóján bírálta azMNB-t, melyet offshore-lovagok szálláshelyének nevezett, míg tegnap Pokorni Zoltán mondta azt egy interjúban, hogy Simornak le kellene mondania. Simor ugyan hétfőn, a monetáris tanács kamatdöntő ülését követő tájékoztatóján elmondta, hogy nem kíván lemondani, ám így is kérdéses, hogy a forint-, illetve a kötvényárfolyamok hogyan reagálnak arra, ha a kormány és a jegybank kapcsolata ennyire feszült. A helyzet már csak azért is rendkívül kényes, mert az Európai Központi Bank (EKB) és Brüsszel egyaránt fontosnak tartja a jegybankok függetlenségét.

– Az tudható volt, hogy az új kormány és az MNB vezetője között komoly ellentét feszül –fogalmazott Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő elemzője. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője számára viszont a tegnapi kijelentések okoztak némi meglepetést. Bár számára sem a felek közötti ellentét jelentett újdonságot, hanem az, hogy a választások után ilyen hamar és ilyen erőteljes kijelentést tett a Fidesz vezetője. Ez pedig arra utal: lecsökkent az esélye annak, hogy csipkelődésekkel, de a jelenlegi vezetéssel azért mégis egymás mellett működik majd az új kormány és a nemzeti bank. A sarkos vélemény ismertetése után valószínűbb, hogy a Fidesz erővel nekimegy az MNB elnökének. Ennek sikere azonban nem biztos a hazai jogszabályok és az EKB borítékolható kiállása Simor és a jegybank függetlensége mellett. Persze lehet mindez a kétharmados többség birtokában másképpen fest.

Az új kormány számára persze az lenne a legkönnyebb, ha az MNB elnöke magától távozna, minden más olyan lépésnek, ami Simor felállítását eredményezné, bizonyosan nem lenne jó nemzetközi visszhangja. Egyelőre azonban marad a lélektani nyomás. Ha ez nem vezet eredményre, akkor bevethetik az MNB és a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) összevonását. A jelenlegi felállások szerint azonban ez nem egy szakmai, inkább politikai döntés lenne, amely ismét csak az EKB nemtetszését válthatja ki. A helyzet értékelésekor az sem elhanyagolható, hogy a jelek szerint a jegybank nem zárkózik el az új kormánnyal való együttműködéstől, vagyis lehetne beszélgetni Simorral a makro- és a fiskális politikai egyeztetésről.

Ennek negatív üzenetével együtt sem biztos azonban, hogy a fejleményeknek markáns hatásuk lenne a forint- vagy a kötvényárfolyamokra – vélekedett mindkét elemző. Török a fentieket annyival egészítette ki, hogy a következő hónapokban várhatóan gyengül majd a magyar deviza jegyzése is, és hasonlót lehet majd látni a kötvénypiacon a hozamoknál. Ezek azonban több elemre lesznek visszavezethetőek, s ha az említett Orbán–Simor vita eljut addig, hogy a jegybank elnökének mennie kell, az ezek közül csupán az egyik lesz.

A külföldi elemzők azonban jobban aggódnak, az MNB első emberének elmozdításáról többen úgy nyilatkoztak: egy ilyen lépés csökkenő pályára küldheti a magyar piacokat és a forintot. A Nomura Bank szakértője szerint például a jegybankelnök személye elengedhetetlen a piaci optimizmushoz és a befektetők jóindulatához. Az előző, külföldiekkel kapcsolatos megállapítást támasztja alá a Barclays Capital londoni elemzőinek véleménye is. Úgy vélik, ha az említett nézeteltérés és az ezzel kapcsolatos „politikai zaj” miatt folytatódik a kockázati elemek visszaépülése a forinteszközökbe, az okot adhat az alapkamat csökkentésének leállítására.

A Fidesz és a jegybank elnöke közötti kötélhúzás érintheti a pénzügyi felügyeletet és elnökét, Farkas Ádámot is. Amennyiben ugyanis Simor András nem távozik önként, elmozdítására kézenfekvő megoldás lehet az MNB és a PSZÁF összevonása, amellyel mindjárt két legyet ütne egy csapásra az új kormány. A két szervezet összevonásával, egy új intézmény létrehozásával a jelenlegi elnökök mandátuma megszűnne. Bár konkrétan Farkassal kapcsolatban az elmúlt napokban nem fogalmaztak meg kritikát a Fidesz részéről, tavaly nyári kinevezésekor jelezték, hogy ne tervezzen hosszú távra. Azóta is érte már kritika a felügyelet munkáját, legutóbb pedig Orbán Viktor hétfői tájékoztatóján mondta azt a PSZÁF-ról, hogy kétséges, ellátja-e azt a feladatot, amelyre létrehozták. A felügyelet elnöke amúgy ugyanannyira elmozdíthatatlan, mint a jegybankelnök, ha magától nem mond le, akkor hatéves mandátuma 2015 nyarán jár le. (H. B.)

Simor András jegybankelnök és Simon András, az MNB szóvivője. Önként nem megy