Az E.ON nagyvállalatként éves szinten több százmillió forintot költ szerteágazó társadalmi tevékenységre. De ez az öszszeg lényegesen nagyobb, ha a vállalat által támogatott kulturális, sport- és környezetvédelmi programokat is figyelembe vesszük.

Több százmillió forint

Kutas István elmondása szerint a gyermekekkel kapcsolatos, fogyatékos és szociális kérdésekben különösen nyitottak a segítségre. Célszerű a támogatást kérő alapítványnak első körben egy bemutatkozó anyagot küldenie. A kommunikáció területén dolgozó munkatársak feldolgozzák a beérkezett kérést, illetve ezzel párhuzamosan utánanéznek az adott alapítványnak.

Ha van már hasonló jellegű együttműködésük, akkor a két alapítványt összehozzák. Azt is megvizsgálják, hogy a pénzbe-Őszintén hiszünk benne, hogy vállalataink tevékenységét annak alapján fogják megítélni, milyen világot teremtünk a jövő nemzedékei számára – emeli ki az E.ON Hungária társadalmi felelősségvállalásának lényegét Kutas István médiakapcsolati és PR-igazgató. A CSR a vállalat életének szerves része és minden tevékenységét áthatja.

li támogatáson kívül tudnak-e másféle támogatást nyújtani (legyen az önkéntes munka, hatóságok felé történő közvetítés, leselejtezett eszközök adományozása). Végül a támogatás mértékétől függően a kommunikációs igazgató vagy a magasabb szintű vezető dönt.

Energiaszolgáltatóként az E.ON igyekszik energiatudatosságra nevelni a gyermekeket. Ezért indította el a társaság az Oktatási és Kulturális Minisztériummal közösen 2008 júniusában az Energia Kaland nevű oktatási programot.

Kaland az energiával

A fő cél, hogy minden iskolába eljuttassuk ezt a programot, amely könnyed bevezetőt nyújt az energiatudatosság világába. Eddig 220 tanintézmény csatlakozott a kezdeményezéshez – teszi hozzá Kutas István. A program és a kapcsolódó internetes oktatási portál (www. energiakaland.hu) 6–18 éves diákok és tanáraik számára energiával kapcsolatos ismeretanyagot biztosít.

A program célja, hogy a gyerekek játékos formában ismerkedjenek meg az energia világával, az energiatermeléssel, a felhasználással és az energiatakarékosság fontosságával. További cél, hogy segítsen a pedagógusoknak kialakítani diákjaikban az energiatudatosságot, bővítsék az energiával kapcsolatos tudást és fejlesszék az ezzel kapcsolatos kompetenciákat.

Négy modulra tagolódik, és négy korosztálynak a saját ismereti szintje szerint felépített tananyagot kínál: EnergiaOtthon a 6–10, EnergiaVáros a 9–12, EnergiaOrszág a 11–15 és EnergiaVilág a 14–18 éveseknek. A programhoz feladatlapok, tanulási segédeszközök, értékelőlapok is kapcsolódnak. Az internetes portálnak létezik offline is használható CD-s változata, mely internetelérés nélkül is lehetővé teszi a portál alkalmazását.

Madárbarátok

Az áramvezetékek építésekor a vállalat a madarakra is gondol, lehetőség szerint már a tervezési fázisban. Ez azt jelenti, hogy ahol lehet, a légi szabad vezeték helyett a földbe rejtik el az áramot szállító kábeleket. A meglévő hálózatot is igyekeznek madárbaráttá alakítani. Így magasítják a gólyafészkeket, ha szükséges, áthelyezik őket, burkolják az oszlopok földelt kereszttartóit, a nagyfeszültségű oszlopok felső harmadára költőládákat helyeznek el védett madarak (vörösvércse, kékvércse, kerecsensólyom) számára – mesterséges költőhelyet teremtve ezzel számukra.

A projektek megvalósításával az érintett szakaszokon nagy számban csökkentek az egyedelhullások, sőt egyre gyarapodik az ellátási területünkön fellelhető madarak száma –mondja Kutas István.

Milliárdok és kilométerek

Egy kilométernyi vezetékszakasz madárbaráttá alakítása 5-600 ezer forintba kerül. Az anyagi terhet nem kell a szolgáltatónak egyedül viselnie, a 2008-ban megkötött Akadálymentes Égbolt program keretén belül költségvetési és EU-s forrásokat is felhasználhatnak erre a célra. Az áramszolgáltatók, természetvédelmi szakmai szervezetek és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közötti megállapodás értelmében az E.ON is vállalta, hogy 2020. január végéig áramvezeték-hálózatukat madárbaráttá alakítják át.

Az E.ON Hungária igazgatóságának döntése alapján 2013-ig minden ilyen munkához az összköltségből 25 százalékot a társaság magára vállal. Feltétel, hogy a további 75 százalék más forrásokból rendelkezésre álljon. A Magyarország területén húzódó E.ON-hálózatra vetítve a becsült teljes költség több milliárd forint, és több ezer kilométer vezetéket érint. Az Akadálymentes Égbolt-megállapodás nem terjed ki a földkábeles vezetékkiváltásokra, ezeket az E.ON saját forrásból támogatja.