Nem okozott meglepetést a jegybanki kamatcsökkentés – értékelte a döntést Németh Dávid, az ING Bank elemzője, hozzátéve, hogy mindezt a hazai és a külpiaci helyzet is lehetővé tette. A forint árfolyama már jó ideje igen stabil, s a kötvénypiacon is kedvezően alakultak a hozamok. Az ötéves lejáratú kötvényeké például március vége óta a korábban jellemző 6,2 százalékról 5,7 százalék közelébe esett, s hasonló változások voltak a hosszabb, tízéves lejáratú papírok esetében is. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője hasonlóan nyilatkozott, illetve annyiban kiegészítette az előzőeket, hogy Európa gazdasága jelenleg kétsebességes, s mi azon államokhoz kötődünk, amelyek nagyobb tempóra képesek. Így ha a gazdaság ennek megfelelően valóban kedvezően alakul, akkor további csökkentésre is lehetőség mutatkozhat.

Az elkövetkező hónapokat illetően két fő tényező határozza majd meg a jegybank mozgásterét. Egyrészt az új kormány kirajzolódó gazdaságpolitikája, illetve az ezzel kapcsolatos befektetői bizalom, másrészt pedig, hogy továbbra is ennyire elszigetelt lehet-e a magyar tőkepiac a nemzetközi hitelpiaci folyamatoktól – állítja elemzésében Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője. Véleménye szerint egyébként a magyar gazdaság – ha csak önmagában vizsgáljuk – szomjazza a kamatcsökkentést. A gyenge növekedés, a kevéssé tetten érhető inflációs nyomás, az erős árfolyam mind-mind a lazítás irányába mutat. Persze az előbbi képet a költségvetéssel kapcsolatos bizonytalanságok és a külső környezetben rejlő kockázatok árnyalhatják. Egyelőre azonban úgy tűnik, ezek nem gyűrűznek be komolyan Magyarországra.