Kelet-Európa lassabban gyógyul fel
A hosszú távú munkanélküliséget és a fenntarthatatlan államadósságot nevezte meg a felépülőben lévő világgazdaság két fő veszélyforrásának Dominique Strauss-Kahn, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, aki szerint az egyik fő kihívást a régiók közötti növekedésbeli eltérések jelentik. – A pánik, a cselekvés és a megkönnyebbülés után most az újjáépítés szakasza van soron – mondta a hét végén az IMF és ikerszervezete, a Világbank szokásos tavaszi közgyűlésén az amerikai fővárosban. Ez éppenséggel egybevág azzal, amire előző nap Philippe Le Houérou, a Világbank Európáért felelős alelnöke figyelmeztetett: a feltörekvő Európát, azaz a kontinens keleti felét és Közép-Ázsiát érintette a legsúlyosabban a globális gazdasági válság. Valószínűleg itt áll helyre a leglassabban a gazdasági növekedés. A térség harminc államából húszban csökkent tavaly a GDP, a legnagyobb mértékben Lettországban, 18 százalékkal. Idénre három százalék körüli növekedést jelez előre átlagosan a Világbank, és ennél csak alig kedvezőbb a prognózis 2011–13-ra.
– A növekvő munkanélküliség nyomorba taszítja a háztartásokat, és még jobban megnehezíti a már szegénységben élők helyzetét – közölte Le Houérou, kiemelve ugyanakkor a szociális kiadások gyenge hatékonyságának fenntarthatatlanságát. A Világbank kimutatása szerint a munkanélküliségi ráta a térség hat országában, köztük Magyarországon ugrott tíz százalék fölé – Törökország kivételével mind EU-tagállam.
Az idei közgyűlést óhatatlanul beárnyékolta a görög államadóssági válság, különösen hogy az athéni kormány épp erre időzítve kért mentőövet az Európai Uniótól és az IMF-től. Ennek részleteit most dolgozzák ki, Athénbe is kül döttséget menesztett a valutaalap. Jeórjiosz Papakonsztantinu pénzügyminiszter arra számít: május 19-én le is hívhatják az első részletet az akár 45 mil liárd eurós készenléti hitelkeretből, amelynek öszszege mellett eltörpülnek az IMF eddigi hasonló programjai. Strauss-Kahn nem árulta el, mi hangzott el Papakonsztaninuval folytatott tárgyalásain, de megnyugtatta a görögöket: „nem kell félniük, itt vagyunk, hogy segítsünk”. Ugyanakkor a „szerencsére” legalább hétfő reggelig zárva tartó pénzpiacok nyugtalanok a részleteket illetően, a görög adósságkezelés körül vannak kérdőjelek.
Erik Nielsen, a Goldman Sachs bankcsoport európai főközgazdásza szerint az önkéntes átütemezés a legkedvezőbb forgatókönyv. Az elkövetkező 12 hónapban a görögöknek 51 milliárd eurós lyukat kell be töm ni ük, azaz a maximális EU–IMF-támogatás esetén is hibádzik mintegy hatmilliárd euró. A befektetők továbbra is bizalmatlanok: a görög szuverén adóssági kockázatot mutató CDS-spreadek a nemzetközi segítség beígérése óta is 75 százalékkal nőttek. Axel Weber, a Bundesbank elnöke, az EKB kormányzótanácsának német tagja mindenesetre nyugtatgatta a jelenlévőket: „az euróval nincs probléma, a monetáris uniót egy ország sem hagyja el”.
A G20 csoport a közgyűlés margóján megtartott értekezletén Kanada (amelynek pénzintézetei a legkisebb megrázkódtatással vészelték át a válságot) megakadályozta, hogy döntsenek a bankokra kivetett adókról, köztük a kinnlevőségeik arányában kirótt pénzügyi stabilitási hozzájárulásról. Strauss-Kahn szerint ez talán rövidlátásra vall, de a fő cél a szabályozási arbitrázs kiküszöbölése, azaz a bankok ne áramolhassanak oda, ahol a legkisebbek az adó-, és bürokratikus terhek.
