A görög tízéves állampapírok hozama meghaladta a kilenc százalékot, s újabb rekordot döntött azt követően, hogy az Eurostat közzétette első jelentését a tavalyi költségvetési hiányokról és államadósságokról.

S bár Brüsszelben hangsúlyozták, hogy a görög statisztikai hivatal nagyon jól együttműködik az Eurostattal, a piacokat igencsak meglepte, hogy a 2009-es GDP-arányos deficit a becsült 12,7 százalék helyett 13,6 százalék volt. A jelentés külön kiemelte, hogy 0,3-0,5 százalékkal az arány még nagyobb is lehet, de egyelőre vizsgálják a görög társadalombiztosítási alapok, bizonyos állami intézmények helyzetét, valamint az évtized elején végrehajtott árfolyamügyleteket, amelyekben a tanácsadó a Goldman Sachs volt, azzal a céllal, hogy az államadósság mértékét a maastrichti szint felé közelíthessék.

Lapunk kérdésére, hogyan érinti mindez a Brüsszel által megkövetelt négy százalékpontos hiánycsökkentést, Amadeu Altafaj szóvivő azt mondta, hogy a 12,7 százalékot a tagországok eleve becslésként kezelték. A lényeg a négy százalékpontos kurtítás, amelynek tervét a pénzügyminiszteri tanácsban elfogadták. Ami a következő éveket illeti, nyilván nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a deficit lefaragására, ha Athén tartani akarja ígéretét, hogy 2012-re három százalékra süllyeszti a hiányt, vagy a program végrehajtása több időt vesz igénybe. A görög adósság tavaly a GDP 115 százaléka volt, ez a második legnagyobb, ám elképzelhető, hogy ez is emelkedik, méghozzá öt-hét százalékkal.

Magyarország négyszázalékos aránya lényegében megfelel a konvergenciaprogramban foglalt 3,9 százalékos célnak, s ez az arány a tizedik legalacsonyabb a huszonhetek körében. Korábban már publikált brüszszeli értékelések szerint az idei 3,8 százalékos hiánycél tarthatónak ígérkezik, de kérdéses, hogy további erőfeszítések nélkül jövőre három százalék alá kényszeríthető-e, ahogy azt a konvergenciaprogram ígéri. A helyzet ehhez általánosságban is hasonló: a bizottság szerint a tagállamok zöme túlzottan derűlátó előrejelzésekre építi a 2011–2012-es terveket, amelyekben sok a homályos pont.

Az egyenlegben javulást 2008-hoz képest csak Észtország és Málta mutatott ki, egyebekben mindenütt romlott a helyzet. A sort Írország vezeti 14,3 százalékos deficittel, utána jönnek a görögök, aztán Nagy-Britannia 11,5, Spanyolország 11,2, Portugália 9,4 százalékkal. A legalacsonyabb hiányt, 0,5 százalékot Svédország könyvelte. Tavaly egyetlen tagország büdzséje sem zárt többlettel. A nagy adósok sorában viszont Magyarország a negyedik 78,3 százalékkal. Az élen Olaszország áll 115,8 százalékkal, aztán következnek a görögök, majd a belgák 96,7 százalékkal. Ezek a számok arra ösztönözték a befektetőket, hogy felfelé nyomják a spanyol, a portugál és az ír papírok hozamát is.