Ki mint vet - Új agrárbűnözés a vetőmag-hamisítás
Jól jött az országos esőzés az őszi vetésű növényeknek, de az ezt követő melegedésre is nagy szükség volt, hogy a tavaszi vetési kampány nagyja megkezdődhessen. Persze nem mindegy, mit vetnek, idén ugyanis soha nem látott mennyiségű hamisított maggal próbálják a spórolós gazdákat becsapni. Petőházi Tamás, a Gabonatermelők Országos Szövetségének (GOSZ) ügyvezető titkára elmondta, hogy miközben az értékesítési árak nyomottak, a másutt már érződő gazdasági növekedés máris meglendítette a műtrágya árát.
Míg tavaly egy hektár, nyolctonnás termésre beállított kukoricaföld műtrágyája átlagosan 40-45 ezer forintba került, az idén a termelőknek ezért már 60 ezer forintot kell fizetniük. Pénzük viszont kevés van, hiszen a többi között a közelmúlt közraktári botrányai miatt – több helyen is ezertonna-szám tűnt el a közraktárba helyezett gabona – a bankok visszafogottabban és nagyobb, sokaknak vállalhatatlan garanciát kérve nyújtanak közraktárjegy fedezetű hitelt. Jellemző, hogy néhány éve még a gabona értékének több mint 85 százalékáért adtak hitelt, az idén már örülhet az, akinek elismerik a 60-65 százalékos fedezetet.
A nyomott felvásárlási árak, a hitelszűke miatt a gazdák takarékoskodnak, ahogy tudnak. Erre az egyik lehetőségként az olcsóbb vetőmag kínálkozik. Magyarországon soha ennyi hamisított vetőmag nem került forgalomba, mint idén. Polgár Gábortól, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal növénytermesztési és kertészeti igazgatóhelyettesétől megtudtuk, hogy az elmúlt években 1-2 esetről és néhány zsáknyi hamisított vetőmagról szereztek tudomást. Volt, hogy a vetőmagüzemből magot loptak, de előfordult az is, hogy a hatósági címkének is lába kelt. Az idén azonban már ezres tételről beszélnek a forgalmazók.
Kétféle vetőmagcsalás van. Feketemagnak mondják azt, amikor valódi, teljes genetikai értékű, csávázott vetőmagot azért adják olcsóbban, mert sikerült vele elkerülni a költséggel járó állami minősítést. A másik esetben a mag nem vetőmag.
Sok kárvallott csak később veszi észre, hogy a 20-30 százalékkal olcsóbban vásárolt mag több veszteséget okoz, mint amennyit sikerül megspórolni. A csalók magja ugyanis nem hibrid vetőmag, hanem egyszerű (áru)kukorica vagy napraforgó, abból is a rosszabb minőségű. Az ilyen, még ha ki is kel, legfeljebb a várt termés felét, kétharmadát képes hozni.
A csalók emberismeretére jellemző, mondta az igazgatóhelyettes, hogy korábban a hivatalos ár feléért kínálták a hamist, de hogy ez ne váljon gyanússá, kissé emelték az árat, s ez már közelíti azt a 10-15 százalékos értéket, amelyet a forgalmazók engedni szoktak.
A termelők nincsenek könynyű helyzetben, ugyanis a csalók az eredetihez közel tökéletesen hasonlító zsákban, viszonylag pontosan másolt hatósági címkével árusítják a magot. Ha megbontják, akkor úgy tűnik, mintha csávázták volna, csakhogy a kukoricát valamilyen piros, a napraforgót pedig ezüstös festékben áztatták – mondta az igazgatóhelyettes.
Ruthner Szabolcs, a Vetőmag Szövetség és Terméktanács ügyvezető igazgatója elmondta, hogy egyre aggasztóbb méreteket ölt a hamisított vetőmagok eladása és forgalma, főleg Békés és Szolnok megyében. Régebben még csak egy-egy autó csomagtartójában hozták és értékesítették az ilyen termékeket, ma már azonban teherautóval járnak, s raklapnyi mennyiségeket adnak el a csalók. Megtudtuk azt is, hogy a legkelendőbb termékeket hamísítják.
A termelőknek azt tanácsolta, ha gyanús árussal találkoznak, szóljanak akár a rendőrnek vagy a falugazdának, ők már tudják, mit kell ilyenkor tenni. Azt javasolja a termelőknek, hogy lehetőleg megbízható, leinformálható forgalmazótól vásároljanak. Próbálják a hatósági címkét betépni, ha szakad, akkor gyanús lehet az eladó. Az eredeti címke ugyanis kézzel téphetetlen anyagból készül. A Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatalnál is lehet információt kérni a vásárolt termékről, a zárszám bediktálásával ugyanis minden megtudható a vetőmagról.
Ahogy más forgalmazó és fajtatulajdonos, úgy a Pioneer Hi-Bred Zrt. vetőmagjait is hamisítják. Máté József, a cég kelet-európai szabályozási igazgatója beszámolt arról, hogy nem csak Magyarországra jellemző az ilyenfajta csalás, például Ukrajnában már hologramos jelzéssel is ellátott zsákokban forgalmazzák vetőmagjaikat. Idén itthon eddig féltucatnyi esetről tettek feljelentést. Partner termelőiknek a téli továbbképzések alkalmával a hamisított vetőmagot felismerő oktatást tartottak, sőt, honlapjukon is hozzáférhető a szemléltető anyag.
A gazdák értékesítési és anyagi lehetőségeiket méricskélik, hogy eldönthessék, mit vessenek. Petőházi Tamás a tavalyinál legalább százezer hektárral kevesebb, egymillió hektárnál épp csak valamivel több búza betakarítására számíthat. Sokan inkább napraforgót, mint kukoricát vetnének – tekintettel arra, hogy most is csak tonnánként 29-30 ezer forintot kapnak érte –, de az olajos növényt körülményesebben lehet a vetésszerkezetbe illeszteni, s tág határok között a piaca sem alakítható, ezért marad a tengeri. Úgy számolnak, hogy a tavaly betakarított 1,179 millió hektárnál több, akár 1,2 millió hektáros lehet az idei vetésterület.
