– A Magyar Villamos Művek (MVM) idén már nem emeli a lakossági áram nagykereskedelmi árát – közölte lapunkkal Mártha Imre, az állami társaság vezérigazgatója. Az új szabályok szerint a társaság ilyet legkorábban 2011-re kérhet. Mártha Imre arra számít, hogy alapvetően a jövő évre vonatkozó piaci árak is szinten maradnak. Részint azért, mert elemzéseik szerint a kereslet a gazdaság felpörgése ellenére sem áll már vissza a válság előtti szintre. Másrészt nem vár jelentős gázáremelést (ennek negyedét az MVM a szabályok szerint beépítheti az áramárba). A lakossági tarifa tekintetében Mártha Imre nem kívánt becslésekbe bocsátkozni, hisz az nem az MVM-től, hanem a tőle vásárló lakossági áramszolgáltatóktól függ. Ezek pedig változó költségeikre hivatkozva negyedévente kérhetnek ármódosítást a Magyar Energia Hivataltól. Más iparági forrásaink szerint ugyanakkor az áramszámla igencsak vitatott „egyéb” tételei – például az áramdíjban megfizetett távfűtés-támogatás – most csökkennek. Tehát az év első szakaszában nem várható lakossági áramáremelés.

Mártha Imre, a Magyar Villamos Művek vezérigazgatója

Mártha Imre emlékeztetett, hogy azMVM-csoport – amelybe többek között a Paksi Atomerőmű, illetve az egész áramrendszer egyensúlyáért felelős Mavir is beletartozik – tavaly történetének legnagyobb, 60 milliárd forintos összesített adózott eredményét érte el. Az állami tulajdonos ebből 35 milliárd forint osztalékot kért, 25 milliárd pedig megmarad a csoportnál. Az állam tavaly év végén már ebből az osztalékból felvett 20 milliárd előleget, így idén a maradék 15 milliárdot fizetik ki. A vezérigazgató kedvező fejleménynek ítélte, hogy az állam nem veszi fel az osztalék egészét: az így megmaradó pénz alapot teremthet a Paksi Atomerőmű – becslések szerint akár 2 ezermilliárd forintba is kerülő – bővítéséhez.

Az ehhez szükséges hitel önrésze mai áron mintegy 400 milliárd forintra tehető, amit azonban szakaszosan és bizonyosan 2015 utánra kell összegyűjteni. Leszögezte, a beruházáshoz nem lesz szükség állami támogatásra. Addig pedig többek között áramszolgáltatókban – azoknak is a vezetéküzemeltető leányaiban – kívánnak kisebbségi részesedést vásárolni. Ezt, azon túl, hogy évente tisztes osztalékbevételt hoz, a vezérigazgató egyfajta tartalékolásnak tekinti.

Az MVM a társaságnál feltárt 2006–2008-as, a mostani vezetés alatt feltárt bűncselekménygyanús ügyletekben feljelentések után most polgári pereket indított – tudatta lapunkkal Mártha Imre. Az ezek miatt várható veszteségekre 16 milliárd forintot különítettek el. A korábban elterjedt, a vezérigazgató által nem kommentált hírek szerint a zavaros ügyletek – mások mellett – Kocsis István volt vezérigazgatóhoz (jelenlegi BKV-vezérhez), akkori helyetteséhez, Molnár Lászlóhoz, illetve Kapolyi László baloldali politikus-vállalkozóhoz köthetők. Nehezíti a helyzetet, hogy az MVM-nek a vitás ügyek kapcsán általában offshore cégekkel szemben keletkeztek milliárdos követelései. Ezek behajtására vajmi kevés az esély.

Mindazonáltal az már most kijelenthető, hogy Kocsis István időszakában az állami vállalat értékaránytalanul, valós visszafizetési garanciák nélkül, a belső szabályok megsértésével, rendkívül hiányos dokumentáltság mellett fizetett ki rejtett hátterű cégeknek milliárdokat. Az angliai Cambridge-i Egyetemen végzett Mártha Imre –aki azután került a vezérigazgatói székbe, hogy Kocsis Istvánt Gyurcsány Ferenc exminiszterelnök kezdeményezésére menesztették – részleteket a nyomozásra, illetve perekre tekintettel továbbra sem kívánt felfedni. Azt azonban közölte: azért, hogy ilyen még egyszer ne fordulhasson elő náluk, több intézkedést is foganatosított.

Mostantól a csoport egyik cégét sem képviselheti senki egy személyben (még ő sem), egyik tagvállalat sem köthet szerződést „egzotikus helyszínen” bejegyzett (azaz offshore jellegű) vagy ilyen irányítás alatt álló társasággal. A belső ellenőrzési részleg felett most már a vezérigazgató mellett a felügyelőbizottság is gyakorolja a munkáltatói jogokat, a csoport vezetői pedig jogi képzésen vettek részt.

A vezérigazgató kérdésünkre közölte: a Vértesi Erőművet az igazgatóság kétszeri döntése ellenére, az állami tulajdonos utasítására eddig nem zárták be. A működőképesség fenntartása érdekében az MVM tavaly havonta mintegy egymilliárd forintos kölcsönt nyújtott a helyi bányákból ellátott szénerőműnek. Az időközben végrehajtott komoly átszervezések nyomán idén ez az összeg csökkenhet – vélekedett. Mártha Imre a várható kormányváltással összefüggésben a személyével és a cégvezetéssel kapcsolatos találgatásokat nem kívánta kommentálni. Korábbi kutatásainkból egyébként kiderül, Mártha Imrét még az előző Fidesz-kormány idején nevezték ki igazgatósági tagnak, és kilenc éve a menedzsment tagja.

Nem szállnak versenybe

– A Magyar Villamos Műveknek (MVM) ma nem éri meg önálló lakossági áramszolgáltatást indítani – közölte kérdésünkre Mártha Imre vezérigazgató. Ennek oka főképp az ilyenkor kötelező ügyfélszolgálati irodák rendkívül magas kiépítési költsége. Az, hogy az MVM áramszolgáltatókban kisebbségi részt venne, nem akadály, mivel nem a kereskedelmi, hanem a hálózatüzemeltetési ágazatokba fektetnének – tette hozzá. (Nemrég a számos ügyfélszolgálat irodát üzemeltető Magyar Telekom jelentette, hogy beszállna a lakossági áramszolgáltatásba.)

Apró tüskék a köröm alatt

Az MVM-ben az állam nem 100, hanem csak 99,87 százalékban tulajdonos. Néhány részvény forog magánbefektetők között, akik élnek is ebbéli jogukkal. A tavalyi évről szóló, nemrég megtartott közgyűlés részvényesei között már hiába keresnénk például Mátravölgyi Jánost, aki tavaly még jogi úton támadta meg a cég 2008-as közgyűlését. Ezzel pedig sikerrel késleltette, hogy az állam felvehesse osztalékként a 2008-as 40 milliárdos eredmény második 20 milliárdos részletét.

Pletykák szerint Mátravölgyi Jánost az MVM-mel számos vitába keveredő Kapolyi László láthatta el tanácsokkal. Aztán tavaly Mátravölgyi János hirtelen elállt a pertől, így kifizethették a fennmaradó 20 milliárdot is. Emiatt állítólag vita is keletkezett Mártavölgyi és Kapolyi között. (Az állam tehát tavaly osztalékelőleggel együtt 60 milliárdot vett fel az áramholdingtól.) A közgyűlések egyik legaktívabb szereplője pedig – a jegyzőkönyvek tanúsága szerint – a 100 darab MVM-részvénnyel bíró Korányi G. Tamás, a Napi Gazdaság című lap főszerkesztője.