Zöldül a KTM narancsa
Hogy a fejlesztések útjai merre vezetnek, még kérdéses, az viszont tény, hogy a motorostársadalomnak sokat kell még idomulnia ahhoz, hogy az ilyen vasakat elfogadja. A motorpiacon bizony még igazi egzotikumnak tekinthető KTM elektromos gépeinek értékét az adja, hogy nem csupán egy mérnöki eszmefuttatás öncélú eredményeiről, hanem szériaközeli motorokról van szó, ennek legkézzelfoghatóbb jelei abban érhetők tetten, hogy már árat is belőtt az osztrák gyártó.
A jelenlegi elképzelések szerint kevesebb mint tízezer dollárt, vagyis kétmillió forintnál kevesebbet kell majd leszurkolni a jövő ökomotorjáért. Ezzel a felhozatallal a nagy gyártók közül a KTM lett az első, amely az elektromos bringák terén érdemi produkciót mutatott be.
Hogy a motorozás útjai arra vezetnek-e, amerre a több kisebb-nagyobb cég, s amelyet most a KTM is fejlesztéseivel felrajzolt, az még kérdéses. Az viszont tény, hogy a motorostársadalomnak nagyon sokat kell még idomulnia ahhoz, hogy ezeket a vasakat elfogadja. A leggyakrabban hangoztatott kritikák ugyanis nem is az erőművek teljesítményét, töltési idejét vagy hosszú távú használhatóságukat éri, hanem a hangjukat. – Az már milyen, hogy nincs hangja? Hát milyen? Semmilyen! – hangzik az általános ítélet nemcsak hazai, de külföldi fórumokon is.
A Tokióban bemutatott „street” és „offroad” verzió közül a piacra lépéshez azért az utóbbi áll közelebb, miután a gyár 2011-ben szeretné a kereskedésekbe tolni. (Az előbb említett hozzáállás miatt az utcára készített változatnak több időt adnak az osztrákok.) Ezzel együtt az alapok azonosak. A lítiumion-akkumulátorokról táplálkozó KTM Freeride névleges teljesítménye tíz lóerő, ám ennél jóval többre, pontosan harminc lóerő feletti produkcióra is képes. Igaz, ilyen igényű felhasználás mellett piszok gyorsan merülnek a telepek.
A gyár szerint egyébként a teljesen lemerült akkukat másfél óra alatt lehet feltölteni, míg az üzemidő egy óra – aligha kérdés, ebben igencsak komoly szerepe van a használat minőségének. A végsebességet 70 km/ órára teszik. A gép felszereltségét illetően hozta a KTM-től elvárhatót, hiszen teleszórták a hagyományos terepgépeikről ismert minőségi alkatrészekkel, a rugóstagok pedig lényegében akárhonnan állíthatók. Vagyis a KTM megtette az első lépést. Már csak az a kérdés: a vásárlóknak mindez tetszik-e?
