A G20-ak 21 millió állást mentettek meg

Nemzeti és világméretekben egyaránt a munkahelyteremtést és a szegénység mérséklését kell a gazdasági stratégiák középpontjába állítani – közölte Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatási és szociális biztosa abban az üzenetben, amelyet a G20-csoport foglalkoztatási miniszteri találkozójához intézett. A találkozót keddre hívták össze Washingtonba, de a vulkáni hamu miatt a legtöbben nem tudtak elrepülni az amerikai fővárosba. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet adatai szerint egyébként a gazdaságélénkítő intézkedéseknek köszönhetően 21 millió munkahelyet sikerült megmenteni, illetve újonnan létrehozni a 20 legfejlettebb országban. Ugyanakkor az ILO úgy látja, a gazdasági fellendülés megindulása ellenére a munkaerőpiacon változatlanul nagy a pangás, mert még törékeny a növekedés, és sok a kockázati tényező. (MTI)

Vártnál alacsonyabb banki veszteségek

A Nemzetközi Valutaalap becslései szerint a válságból adódó globális veszteségek kisebbek a korábban valószínűsítettnél: 2,28 ezer milliárd dollár lesz a végső összeg, ami ez 553 milliárddal alacsonyabb a tavaly októberi előrejelzésnél. Ebből a banki veszteségeket most 885 milliárd dollárra becsli az IMF, tavaly októberben még 1,03 ezer milliárd dollárra taksálta. A vártnál alacsonyabb veszteségeket az IMF a gyorsabb világgazdasági kilábalásnak tulajdonítja. (MTI)

Putyin már látja a recesszió végét

Az orosz gazdaság recessziója véget ért, de a válság enyhülése ellenére továbbra is felelős pénzügyi és gazdaságpolitikát kell folytatni – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz kormányfő, aki a duma előtt számolt be a válságkezelő intézkedésekről. A kormány tavaly mintegy 100 milliárd dollárnak megfelelő összeget fordított a recesszió enyhítésére. A vállalatok állami garanciák segítségével mintegy 13 milliárd dollárnak megfelelő összegű hitelt vehettek fel, a falu és a mezőgazdaság támogatására mintegy 10 milliárd dollárnak megfelelő összeget fordítottak. A költségvetési kiadások tavaly, a válság előtti évhez képest 27,3 százalékkal nőttek, miközben a bevételek 29,9 százalékkal csökkentek. Első sorban a bérek, a nyugdíjak, a szociális juttatások, az oktatás, az egészségügy és a lakásépítés költségeinek folyósítására fordítottak kiemelt figyelmet, s erre költötték a költségvetési kiadások mintegy felét. (MTI)